A technológiában alkalmazott nano szénszálak erősebbek, mint az acél, jobban vezetik az elektromosságot, mint a fémek, s ráadásul rugalmasak. A felfedezés lényege, hogy az elképzelhetetlenül kicsi, 5 nanométeres (1 nanométer a milliméter milliomod része) átmérő miatt az elektronok nem tudnak szétszóródni vagy elveszni, mert arra nincs helyük. Ezért is hívják a nanoszálakat zéródimenziós térnek. Ha ezeket a nanoszálakat sűrűn kötegeljük, képesek lesznek hatalmas mennyiségű energiát tárolni.
A technológiában alkalmazott nano szénszálak erősebbek, mint az acél, jobban vezetik az elektromosságot, mint a fémek, s ráadásul rugalmasak. A felfedezés lényege, hogy az elképzelhetetlenül kicsi, 5 nanométeres (1 nanométer a milliméter milliomod része) átmérő miatt az elektronok nem tudnak szétszóródni vagy elveszni, mert arra nincs helyük. Ezért is hívják a nanoszálakat zéródimenziós térnek. Ha ezeket a nanoszálakat sűrűn kötegeljük, képesek lesznek hatalmas mennyiségű energiát tárolni.
Tajvani kutatók arany nanorészecskékkel oltott fákkal kísérleteznek, amelyek az elmélet szerint vöröses fénnyel világítanának, kiváltva ezzel az igényt az elektromosságot használó utcalámpákat.
Az akkumulátorgyártás határait feszegeti az a kutatócsoport, amely a valaha volt legkisebb méretű akku elkészítésén dolgozik. A szerkezet mindössze akkora lenne, mint egy sószemcse. A méret mellett a tartósság is fontos: mint kiderült, egy akku végleges lemerülésének első tünetei nanoméretekben jelentkeznek.
Az ötletgazdák megkapták az idei Joseph von Fraunhofer Díjat a találmányért.
A brémai Fraunhofer Intézet kutatói olyan lakkot fejlesztettek ki, amely csökkentheti a repülőgépek és hajók áramlási ellenállását. Az ötletet az úszók ruházatát is ihlető cápabőr adta. Bár a természet a vízben való mozgásra fejlesztette ki, elvileg a levegőben is alkalmazható.
Az egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkező kétdimenziós grafén (egyetlen atom vastagságú grafitréteg) válthatja fel a szilíciumalapú félvezetőket az elektronikában – hangsúlyozta Bíró László Péter professzor, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete nanoszerkezetek osztályának vezetője azzal kapcsolatban, hogy Andre Geim és Konstantin Novoselov Nagy-Britanniában dolgozó orosz származású tudósoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.
Rákkutatással és az anyagtudomány legígéretesebb ágának tekintett grafénkutatásokkal foglalkozik majd az a két laboratórium, amelyek létrehozásáról megállapodást írt alá szerdán Pálinkás József, az MTA elnöke és Min Dong-Pil, a felfedező kutatásokat támogató Koreai Alapkutatási Tanács elnöke az Akadémián.
Az MIT kutatói új módot találtak a fotoszintézis utánzására. Egy módosított vírussal egyfajta biológiai állványzatot hoztak létre, ami képes összerakni egy vízmolekula hidrogén és oxigén atomokra bontásához szükséges nanoméretű komponenseit.