A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot a Földre. A magfúziós erőmű biztonságos, kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál. Magyarósi Csaba látogatása az épülő létesítményben Olyan elképzelés ez, amelyet évről-évre téveszmének, lehetetlennek, vagy épp húsz év múlva elérhetőnek [ Read More ]
Archive for the ‘Megújuló energiák’ Category
Már a Vissza a jövőbe című film óta tudjuk, milyen remek hatással tud lenni egy ügyesen befogott villám az autóra. Az időutazás helyett a kutatók egyelőre megelégednének a levegőből befogott elektromosság megszelídítésével és például az elektromos autó töltésére való felhasználással is.
Sajnos kevesen ismerik a Magyarországon született és az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő tudósnőt, a szolártechnika kiváló szakértőjét, számos nemzetközi elismerés és díj birtokosát, akinek a napenergia-hasznosítás terén tett úttörő felfedezéseit napjainkban is alkalmazzák. Személye hazánkban mindmáig szinte ismeretlen, a számára méltán kijáró tudományos elismertség nélkül fedi homály kilétét.
A “Wind Lens” terveit még 2010 elején mutatták be a Yokohama Megújuló Energia Szakkiállításon. A “Wind Lens” azaz szél lencse névre keresztelt koncepció kulcsa a méhsejt-szerű kialakításában rejlik. A kiállításon az egyik professzor, Yuji Ohya elmondta, hogy a méhsejtszerű szerkezet úgy működik, mint egy nagyító, ami összegyűjti és felerősíti a nap sugarait, ez a modell ugyanezt teszi a széllel.
A technológiában alkalmazott nano szénszálak erősebbek, mint az acél, jobban vezetik az elektromosságot, mint a fémek, s ráadásul rugalmasak. A felfedezés lényege, hogy az elképzelhetetlenül kicsi, 5 nanométeres (1 nanométer a milliméter milliomod része) átmérő miatt az elektronok nem tudnak szétszóródni vagy elveszni, mert arra nincs helyük. Ezért is hívják a nanoszálakat zéródimenziós térnek. Ha ezeket a nanoszálakat sűrűn kötegeljük, képesek lesznek hatalmas mennyiségű energiát tárolni.
A technológiában alkalmazott nano szénszálak erősebbek, mint az acél, jobban vezetik az elektromosságot, mint a fémek, s ráadásul rugalmasak. A felfedezés lényege, hogy az elképzelhetetlenül kicsi, 5 nanométeres (1 nanométer a milliméter milliomod része) átmérő miatt az elektronok nem tudnak szétszóródni vagy elveszni, mert arra nincs helyük. Ezért is hívják a nanoszálakat zéródimenziós térnek. Ha ezeket a nanoszálakat sűrűn kötegeljük, képesek lesznek hatalmas mennyiségű energiát tárolni.
Napenergia fölhasználásával, egy katalizátor segítségével bontja elemeire a vizet a MIT-en kifejlesztett új módszer.
Daniel Nocera és kutatócsoportja olcsó és széles körben alkalmazható katalizátort talált, amely elektromos áram fölhasználásával alkotóelemeire bontja a vizet. Az így nyert hidrogén akár energiacellában elégetve energiatermelésre, akár üzemanyagként fölhasználható.
Bill Gross, az Idealab alapítója mesél a feltalálói munkájáról, egészen a középiskolai cégétől kezdve, ahol napenergia hasznosító terveket és készleteket árult. Megtudhatjuk mi az a korszakalkotó napelemes rendszer, amit kifejlesztett, és olyan kérdéseket is feltesz, amikre még nincs meg a válasz.
Öko-város 2020, egy terv javaslat Oroszország, Kelet-Szibériában fekvő Mirniy ipari zónájának rehabilitációjára, amit egy innovatív építészeti stúdió az AB Elis Ltd. nyújtott be.