A Shenzhou‑21 űrhajó indítása révén a Tiangong űrállomás felé Kína ismét belépett a világűr közvetlen frontvonalába — és nem csak emberekkel, hanem állatokkal is.
Mi történik pontosan?
-
A küldetés három űrhajóssal: Wu Fei (32 éves – a legfiatalabb kínai űrhajós), Zhang Hongzhang (39) és a parancsnok Zhang Lu (48).
-
A küldetés során először visznek be kísérleti céllal négy fekete egért az űrállomásra — reprodukciós kísérlet alacsony földkörüli pályán.
-
A kínai űrprogram gyorsításának része: fiatalabb űrhajósokat küldenek, és hamarosan első külföldi űrhajóst is terveznek bevezetni a programba.
-
A küldetés kontextusában a világűr versenye, különösen az USA és Kína között, ismét éleződik.
Miért számít ez „világraszólónak és extrémnek”?
-
Egérreprodukciós kísérlet az űrállomáson: olyan élő organizmusokkal való vizsgálat, amely eddig csak korlátozott mértékben zajlott földkörüli környezetben. Ez áttörést jelenthet az űrhajósok hosszú távú űrutazása szempontjából.
-
Kína nem csak űrturizmus vagy ISS-csereprogram, hanem saját űrállomással és saját űrhajósprogrammal van aktívan jelen — ezzel átalakulhat a globális űrpolitikában betöltött pozíciója.
-
A fiatalabb űrhajósok alkalmazása és az állati modellek alkalmazása új korszakot nyithat az űrkutatásban: a genetikai, reprodukciós, biológiai hatásokat űrkörnyezetben még sokkal kevésbé ismerjük.
-
Az időzítés és a technológiai ambíció együttesen felerősítik, hogy ez több mint „űrküldetés” – ez geopolitikai és tudományos szempontból is mérföldkő lehet.
