Napot a földre : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Napot a földre


A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot a Földre. A magfúziós erőmű biztonságos, kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál.


Magyarósi Csaba látogatása
az épülő létesítményben

Olyan elképzelés ez, amelyet évről-évre téveszmének, lehetetlennek, vagy épp húsz év múlva elérhetőnek neveznek. 1985-ben világossá vált, hogy egyetlen ország sem lesz képes egymagában megoldani ezt az igen bonyolult problémát, nemzetközi összefogást kezdeményezett Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.

1988-ban elkezdődtek a ma egyszerűen csak ITER-nek, vagyis Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktornak nevezett építmény tervezési munkálatai. 35 nemzet osztotta fel a 23,7 milliárd dollárnyi költséget, amely a 10 millió részegység legyártásához szükséges. Ma a dél-franciaországi Cadarche kutatóközpontban a 25 ezer tonnás gépezet arra vár, hogy 2025-ben beüzemeljék.

2025 decemberében várható, a jelenlegi tervek szerint, hogy először alakuljon ki plzama az ITER reaktorában. A reaktor belső terében, a tokamakban mágnes tartja majd a helyén a plazmát, a mágneseket a belső tértől elválasztó hűtő berendezések alapjait nemrégiben helyezték be.

Az ütköztetendő izotópok a már említett trícium, és kisöccse, a deutérium lesznek, az orosz matrjoska baba jellegű, egymásba ágyazott darabokból felépülő gépezet belső termében mágnes segítségével 15 millió amper erősségű áramot vezetnek majd keresztül. 24 mikrohullámú generátor, és három, kamion méretű részecskeágyú is azon dolgoznak majd, hogy sikerüljön 150 millió Celsius-fokos hőmérsékletet, és – némi optimizmussal – a hidrogénizotópok ütközését elérni. Ha ez megvalósul, akkor ennek következtében óriási energiákhoz férhetünk hozzá.

Persze nincs rá garancia, hogy az ITER-ben, ahogyan a tervek szólnak, 2035-re már sikeres fúzió zajlik majd, de ez a módszer az egyetlen, amellyel hosszú távon biztosítani tudjuk az emberiség energiaszükségletét. Az ITER munkálataiban hazánk szakemberei is részt vesznek.
(Forrás: National Geographic)

Categories: Atomenergia, Napenergia