“Szuperakku” került ki a gyémántprésből : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

“Szuperakku” került ki a gyémántprésből

A Föld mélyben uralkodóhoz hasonló hatalmas nyomással alkottak meg egy teljesen új anyagot a Washington Állami Egyetem kutatói.

A kutatást vezető Choong-Shik Yoo kémiaprofesszor, a fizikai kémia doktora szerint ez a nukleáris energián kívül minden eddiginél sűrűbb energiatárolást tesz lehetővé, nagy előnye ugyanakkor, hogy nem bocsát ki az egészségre káros sugárzást. Az új anyag alapja az egyik legstabilabb xenon vegyület, a xenon-difuorid (XeF2). A szilícium marására is alkalmazott fehér kristályt a kutatók egy apró, 5 × 7,5 centiméteres, kis helyen rendkívüli nyomás kifejtésére képes gyémántüllő-cellába helyezték, ebben alakult egészen újjá az anyag.

Normál légköri nyomáson a vegyület molekulái viszonylag távol helyezkednek el egymástól, azonban ahogy a nyomás fokozódik a cella két gyémántjának présében, az anyag először egy kétdimenziós grafitszerű félvezetővé válik, majd a cella által kifejtett extrém nyomás hatására teljes egészében megváltozik a kristályszerkezete. Yoo a végén már több mint egymillió atmoszféra nyomással terhelte a xenon-difluoridot, ami már megközelíti a félúton a Föld középpontja felé tapasztalható nyomást. A cellában lezajló folyamat szorosan kötődő, háromdimenziós fémes hálószerkezetbe kényszerítette a molekulákat, hatalmas mennyiségű mechanikai energiát tárolva el kémiai energiaként a molekulák kötéseiben.
A Nature Chemistry által publikált kutatás bizonyítja, hogy az erős kémiai kötések rendkívüli mechanikai energiákat képesek eltárolni. Bár a lehetséges jövőbeli alkalmazásokat jelenleg csak találgatni lehet, a kutatók az energiaigény ellátásának, illetve az üzemanyagok egy teljesen új osztályaként tekintenek a rendkívüli sűrűségű anyagra. Szerepet kaphat az energiatárolásban, vagy akár egy rendkívüli oxidáló képességű anyagként a kémiai és biológiai ágensek megsemmisítésében is. Yoo szerint az sem kizárt, hogy egy nap anyaguk nagy segítséget nyújt majd a magas hőmérsékletű szupravezetők létrehozásában.

Forrás: sg.hu

Categories: Technológia


“Szuperakku” került ki a gyémántprésből

A Föld mélyben uralkodóhoz hasonló hatalmas nyomással alkottak meg egy teljesen új anyagot a Washington Állami Egyetem kutatói.

A kutatást vezető Choong-Shik Yoo kémiaprofesszor, a fizikai kémia doktora szerint ez a nukleáris energián kívül minden eddiginél sűrűbb energiatárolást tesz lehetővé, nagy előnye ugyanakkor, hogy nem bocsát ki az egészségre káros sugárzást. Az új anyag alapja az egyik legstabilabb xenon vegyület, a xenon-difuorid (XeF2). A szilícium marására is alkalmazott fehér kristályt a kutatók egy apró, 5 × 7,5 centiméteres, kis helyen rendkívüli nyomás kifejtésére képes gyémántüllő-cellába helyezték, ebben alakult egészen újjá az anyag.

Normál légköri nyomáson a vegyület molekulái viszonylag távol helyezkednek el egymástól, azonban ahogy a nyomás fokozódik a cella két gyémántjának présében, az anyag először egy kétdimenziós grafitszerű félvezetővé válik, majd a cella által kifejtett extrém nyomás hatására teljes egészében megváltozik a kristályszerkezete. Yoo a végén már több mint egymillió atmoszféra nyomással terhelte a xenon-difluoridot, ami már megközelíti a félúton a Föld középpontja felé tapasztalható nyomást. A cellában lezajló folyamat szorosan kötődő, háromdimenziós fémes hálószerkezetbe kényszerítette a molekulákat, hatalmas mennyiségű mechanikai energiát tárolva el kémiai energiaként a molekulák kötéseiben.
A Nature Chemistry által publikált kutatás bizonyítja, hogy az erős kémiai kötések rendkívüli mechanikai energiákat képesek eltárolni. Bár a lehetséges jövőbeli alkalmazásokat jelenleg csak találgatni lehet, a kutatók az energiaigény ellátásának, illetve az üzemanyagok egy teljesen új osztályaként tekintenek a rendkívüli sűrűségű anyagra. Szerepet kaphat az energiatárolásban, vagy akár egy rendkívüli oxidáló képességű anyagként a kémiai és biológiai ágensek megsemmisítésében is. Yoo szerint az sem kizárt, hogy egy nap anyaguk nagy segítséget nyújt majd a magas hőmérsékletű szupravezetők létrehozásában.

Forrás: sg.hu

Categories: Technológia