Biomassza – valóban lehet ez a jövő energiaforrása? : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Mindenütt sárguló repcemezők, pellettkazánok, biodiezel, energiafű. Szép remények az egyre fokozódó energiapiacon.

De vajon fedezhető-e az évi 12 milliárd tonnányi olajra átszámított energiaigényünk akár 10%-ban is a szántóföldeken megtermelt növényekből, az erdők kitermeléséből, szerves hulladékaink hasznosításából?
A Föld szárazföldjének 20%-án van még természetesnek többé-kevésbé mondható növényfelület. Ebből veszünk el még? Vagy az élelmiszert adó területből? Esetleg a ruhát biztosító földterületet csökkentenénk? Vagy csak kapunk fűhöz-fához, hogy kényelmünk színvonaláért mindent felégetve energiát nyerjünk? Elgondolkodtató sorok Dr Gyulai Iván előadásából.

Nézzük a tényeket! Magyarország területének 20%-a erdő, amiből fenntartható gazdálkodással évente összesen 200 PJ (1 PJ = 10 12 KJ) energia hozható ki (ez az éves energiaigényünk – 1020 PJ – egy-ötödét jelenti). Sok gazda próbálkozott a meglehetősen mély gyökeret eresztő energiafűvel, ami a talaj mély rétegeiből felhozza a szilíciumot. A szilícium az égetés során okoz meglehetősen nagy problémákat, de ezen kérdés technikai orvoslását követően is ott van a következő probléma: az első kisebb volumenű kaszálás szárad meg magától annyira, hogy az égethető legyen, a második, nagyobb kaszálás már csak takarmányozási célokat szolgálhat. Faapríték, brikett, pellett kérdésköre sem túl biztató. Ezen anyagok igen hatékony tüzelőanyagok, de új kazánt igényelnek ráadásul meglehetősen nagy tárolókapacitással az automatikus adagolás és a nagy térfogatigénynek köszönhetően. További felmerülő probléma, hogy a friss füvet azonnal pellettálni kell, a pellett azonban pár hónap múlva magától szétporlik, azaz amit nyáron-ősszel készítünk, nem húzza ki a tél végéig.

Optimizmusra ad okot a biogáz előállítás, ami jó energiahatékonysága mellett olyan szerves anyagokat használ fel, amely egyébként nem kerülne hasznosításra (pl. emberi trágya, vagy a lerakógáz hasznosítása). A komposztálás hatékonysága a legjobb, mivel szerves kerti és konyhai hulladékaink helyben bomlanak le, és alakulnak át termőföld szerű anyaggá, így minimális ráfordítással nagy energiát takarítunk meg. Ezen megtakarítás abból is adódik, hogy nem kell műtrágyát előállítani és azt szállítani, miközben a komposzt talajjavító szerepe meglehetősen fontos.
Az olajos növényekből készített biodízel hazánkban a magas jövedéki adó miatt nem tud megtelepedni.

A Magyarországon elsősorban kukoricakeményítőre épülő bioetanol-gyártás versenyképessége a brazil cukornád alapú bioetanol-gyártáshoz képest meglehetősen alacsony, mivel ez utóbbi sokkal kedvezőbb energiamérleggel működik, így olcsóbb is. Az agroüzemanyagok felhasználásának mértéke erősen korlátozott, és már szépen látszik, hogy az EU célkitűzései nem megvalósíthatóak (20 %-ban kiváltani az üzemanyagokat agroüzemanyagokkal). A jelenlegi közlekedési és szállítási igényünk 20%-át fedező agroüzemanyagok megtermeléséhez az összes termőterület szükséges volna, azaz minden termőterület az emberek helyett az autók etetését szolgálná. És akkor ki is lakjon jól? Ha az agroüzemanyagokat a 3.világból kívánjuk fedezni, akkor pedig az ottani erőforrásokat tesszük tönkre, azaz a problémát elodázva és egyben fokozva élhetünk tovább Csipkerózsika álmunkban.
Sajnos azon területek aránya, ahol meg tudjuk termelni élelmiszerünket, egyre kisebb. 17-szer gyorsabban pusztítjuk a termőtalajt, mint amilyen gyorsan az képes regenerálódni. Ebből a tényből jól látszik, hogy a talaj NEM megújuló erőforrás, azaz csak adott ideig tudjuk a talajt akár még élelmiszertermelésre is hasznosítani. Márpedig ez elengedhetetlen minden élő szervezet számára.

Mi a megoldás?

Talán ki kellene nyitni már a szemünk, és észrevenni: nem használhatunk már ennyi energiát fel tovább. Takarékoskodnunk kell. Az olajkitermelés csúcsán ülve talán már érdemes lenne azon gondolkodnunk, hogy hol tudnánk takarékoskodni az energiával, ténylegesen mennyi energiára van szükségünk ahhoz, hogy a jólét helyett a jóllét legyen életünk szereplője. És ezt a szükségletet hogyan tudjuk fedezni a lehető legjobban szemünk előtt tartva életterünk megóvását.
Jelen gondolatok bővebb kifejtése megtalálható Dr Gyulai Iván. Biomassza-dilemma című kiadványában, mely ingyenesen beszerezhető a Csalán Egyesületnél.

Forrás: alternativenergia.hu