Ökológiailábnyom-számítások: „ön úgy él, mintha 2,97 Földünk lenne” : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Környezetvédők körében egyre többet emlegetett, alig két évtizede létező fogalom az interneten, figyelemfelkeltő céllal gyakran használt „ökológiai lábnyom”, amelyet a GDP-nél is pontosabb mérőszámnak mondanak.

A használt papír zsebkendőt a szemetesbe dobd, ne a vécébe húzd le sok vízzel, az újságot oszd meg a szomszédokkal, hogy kevesebb papír fogyjon, és termeld meg magad a saját zöldségedet, gyümölcsödet! Ha e tanácsok iskolásnak tűnnek, az nem véletlen: valóban tanórákra ajánlják az interneten magyarul is megtalálható efféle környezetvédelmi javallatokat, amelyek célja az úgynevezett ökológiai lábnyom csökkentése. Ez a hektárban meghatározott területmérték a Földnek azt az elképzelt darabját jelenti, amelyen egy ember – vagy egy város, egy ország – éves fogyasztása megtermelhető, és az ezzel járó szemét eltüntethető.

Az interneten ma már bárki – akár magyarul is – kiszámíthatja személyes „lábnyomát”. A HVG szúrópróbája szerint azonban a különböző kalkulátorok igencsak eltérő adatokat kérnek a környezetvédelem elkötelezettjeitől, ráadásul az adatvétel különbözőségével már nem feltétlenül indokolható eltérésekkel hozzák ki az eredményt. A vége amúgy általában olyasmi, hogy „ön úgy él, mintha 2,97 Földünk lenne, pedig csak egy van”. A tesztek bizonytalanságát már a kérdésfeltevés általánossága is jelzi, hiszen elég nehéz pontosan megállapítani, hogy például valaki az átlagembernél kevesebbet eszik- vagy szemetel-e. Igaz, az internetes kalkulátorok csak figyelemfelkeltésre szolgálnak; a tudományosnak mondott számítások pontosabb adatok, és becslések alapján készülnek.

Az ökológiai lábnyom fogalmát William Rees kanadai ökológusprofesszor alkotta meg az 1990-es évek elején, a számítás módszertanát pedig a svájci születésű Mathis Wackernagel dolgozta ki a Reesnek írt doktori disszertációjában. 1995-ben aztán közös kötettel rukkoltak elő Ökológiai lábnyomunk – Az emberi hatás mérséklése a Földön címmel. „Wackernagel és Rees statisztikai módszerekkel meghatározták az egyes természeti erőforrások, erdők, édes- és sós vizek, legelők, szántók biológiai kapacitását, hektárban kifejezve” – magyarázza a héten kezdődött koppenhágai klímacsúcs kapcsán is előszeretettel emlegetett ökológiai lábnyom elvi alapjait Dallos György, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi fiókszervezetének szakértője. E szerint a fogyasztói javak előállításában egy hektárnyi szántóföld 2,6 globális hektárnak (gha) felel meg, a legelők szorzója 0,5, a tengereké pedig 0,4. Így becsülhető meg a Föld úgynevezett biokapacitása. Ez most 11,9 milliárd globális hektár, ennek kell fedeznie a 6,6 milliárd ember fogyasztását.

„A fogyasztás megállapításához szintén a globális adatbázisokból származnak a nemzeti szintű információk” – folytatja Dallos. A lábnyomszámító algoritmusok figyelembe veszik az élelmiszerek előállításához szükséges szántó-, legelő- és vízterület nagyságát és nem utolsósorban a termelőtől a fogyasztóig való szállítás, kereskedelem során kibocsátott káros anyagok mennyiségét, vagyis hogy hány hektárnyi zöldfelület, mindenekelőtt erdő kell az útközben kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez.

A jórészt elméleti kalkulációhoz Rees és Wackernagel az ENSZ statisztikáit használta fel. „Ezek persze makroadatok. Egyénekre vagy vállalatokra vonatkozó számítási irányelvek még nem léteznek” – fűzi hozzá a szakértő. Mindenesetre a teóriából levezetett számítások szerint egy átlagos Föld-lakó ökológiai lábnyoma már 2,6 gha – vagyis nagyobb, mint az egy főre jutó biokapacitás. „Az emberiség valamikor az 1980-as évek közepén kezdett tovább nyújtózni, mint ameddig a takarója ér” – idézi fel internetes naplójában a New York-i egyetemen oktató Bognár Gergely bioetikus, hozzátéve, hogy a lábnyomszámítások szerinti deficit olyan környezeti ártalmakban jelentkezik, mint például a vízhiány, a talajerózió, az elsivatagosodás, a legelők kimerülése. Nem minden ország egyformán szerencsés: egy kanadai átlagpolgár éves fogyasztása 5,8 gha ökolábnyomot hagy maga után, de megengedheti magának, mert hatalmas országának biokapacitása 17,1. A szingapúriaknak viszont a maguk 4,5-ös méretével szinte nincs hová lépniük: a városállam számított biokapacitása nulla. Ami egyúttal azt is mutatja, hogy a világméretű deficit mellett egyes országok exportálják, mások importálják biokapacitásuk egy részét.

Azt a jelenleg a Global Footprint Network nevű, a lábnyomadatokat folyamatosan frissítő szervezetet vezető Wackernagel is elismeri, hogy az ekképpen kalkulált ökológiai mérőszám inkább csak tendenciákról tudósít, és leginkább a makrogazdasági mutatókhoz hasonlítható. A mutató megbízhatóságáról tudományos viták is folynak – például arról a kétségkívül fogós kérdésről, hogy mennyi szén-dioxid semlegesítéséhez mennyi erdő kell. A Footprint Network lényegében azzal válaszol a kifogásokra, hogy ha a mértékről lehet is vitatkozni, az emberiség mindenképpen a kelleténél többet vesz már ki a Föld tartalékaiból, így a lábnyomszámítás hasznos iránymutató a politikai döntésekhez.

Ami az önkormányzatok és kormányok számára készült előrejelzéseket illeti – vélekedett a HVG által megkérdezett Bognár –, azok nem kevésbé pontosak, mint például a GDP számai. Sőt ezekben sokkal több adatot vesznek figyelembe, mint a GDP-számításnál, hogy a hagyományos mérőszámoknál pontosabb képet adjanak egy ország vagy város működésének fenntarthatóságáról.

A fő cél nem is a nagyközönség, hanem a döntéshozók megnyerése – erősítette meg nemrég egy New York-i előadásában Wackernagel. Az a fontos, hogy a politikusok az ökológiai lehetőségekkel összhangban állítsák országukat növekedési pályára. Tanácsadó cégek – köztük olyanok, amelyek az említett személyi lábnyomkalkulátorokkal is reklámozzák magukat az interneten – ehhez készséggel adnak (el) tanulmányokat. London vezetői például már 2002-ben kezükbe vehették a Best Foot Forward (magyarul: a legjobb lábbal előre) lábnyomelemző cég vaskos tanulmányát, amelyből kiderült, hogy minden egyes londoni lábnyoma – akkor – 6,6 gha volt. Nem csoda: a fogyasztásra szánt víz 28 százaléka elszivárogva pocsékba ment, az utaskilométerek 69 százalékát autóval tették meg. Képzeljük el – világították meg az ökológiai lábnyom jelentőségét a szerzők –, hogy ha Londont hatalmas üvegharanggal fednénk be, mekkorának kellene lennie, hogy az alatta lévő terület valóban ellássa a fővárost. Kétszer akkorának, mint egész Nagy-Britannia.

A komoly megrendelésekre készült elemzések mellett ellenőrizhetetlen, de annál meghökkentőbb számítások is napvilágot látnak. Októberi hír szerint megjelent két új-zélandi építész, Robert és Brenda Vale könyve Itt az ideje megenni a kutyát címmel. E szerint például egy középtermetű kutya ökológiai lábnyoma akkora, mint egy évi tízezer kilométert futó nagy terepjáróé (0,84 gha), ugyanakkor egy hörcsög feleannyi (0,014 gha) környezeti ártalmat okoz, mint egy plazmatévé.

Forrás: hvg.hu