Magyar szabadalommal megelőzhető lett volna a katasztrófa (Az eljárás 1987 óta ismert.) : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Minden idők legnagyobb magyarországi környezeti katasztrófáját okozta, hogy Ajka közelében átszakadt egy timföldgyár zagytározójának gátja, és csaknem egy millió köbméter erősen lúgos vörös iszap öntött el három közeli települést. A katasztrófa 9 ember életét követelte.
Mi a vörös iszap és miért ott és úgy tárolják ahol, és ahogy. Mit lehetne kezdeni a ma az országban lévő kb.50 millió köbméter vörös iszappal?
1987-ben kapott szabadalmi oltalmat Szirmai Endre egy eljárása, amely alkalmas a vörös iszap teljesen hulladékmentes feldolgozására. A már több mint húsz éve elvben rendelkezésre álló, de sehol sem használt módszerről beszélgetnek a vegyészmérnökkel.
A Géniusz magazin 2010. október 15-i adása, 1. rész

Forrás: inforadio.hu

Magyar szabadalommal megelőzhető lett volna a katasztrófa (Az eljárás 1987 óta ismert.)

1987-ben szabadalmaztatta a vörösiszap hulladékmentes újrahasznosítására vonatkozó elképzelését Szirmai Endre. A vegyészmérnök azt mondja: ha a timföldgyártás melléktermékeként képződő anyagot teljes egészében feldolgozzák, akkor egyrészt nem kell óriási tározókat építeni, másrészt a kinyert nyersanyagokat el lehet adni, ami pénzt hoz. Szirmai Endre, megjegyezte: ha az ő szabadalmaztatott eljárását alkalmazták volna az ajkai timföldgyárban, a kolontári kazetta talán nem is létezne, de legalábbis üres lett volna.

Forrás: atv.hu

Magyarországon több államilag is finanszírozott kutatás is készült. Ezekről kérdezik Szépvölgyi Jánost az MTA Kémiai Kutató központ Anyag és Környezet-kémiai Központjának igazgatóját.
A Géniusz magazin 2010. október 15-i adása, 2. rész

Forrás: inforadio.hu

50 év alatt dolgozható föl a magyarországi vörösiszap mennyiség

Magyarországon körülbelül ötvenmillió tonnára becsülhető a timföldgyártás melléktermékeként képződő vörösiszap, ezt a mennyiséget ötven év alatt lehetne feldolgozni – nyilatkozta Szépvölgyi János, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének (MTA KK AKI) igazgatója, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának (KKB TT) tagja.

Az 50 millió tonna vörösiszapot három nagy zagytározóban tárolják: nyolcmillió tonnát Mosonmagyaróváron, 12 millió tonnát Almásfüzitőn, valamint 30 millió tonnát Ajkán.

„A vöröiszap fő alkotóelemei a vas, alumínium, szilícium, kalcium, titán, de található még benne vanádium és más ritka fémek. Vastartalma 30 és 45 százalék között van, vasoxid formájában található meg a vörösiszapban. Negyven százalékot alapul véve, 14-16 millió tonna fémet tartalmaz az 50 millió tonna vörösiszap” – magyarázta Szépvölgyi János.

Az alumíniumoxid-tartalma 15-16 százalék. E mennyiségnek körülbelül a fele a fém, vagyis 7-8 millió tonna tiszta alumíniumról beszélhetünk. A ritka fémekhez tartozó titán tartalma óvatos becslések szerint 2 százalék körül van, ezt azt jelenti, hogy az ötvenmillió tonna vörösiszapban 1 millió tonna titán található.

„Fantasztikus számok, ezek a mennyiségek 60-70 év alatt gyűltek össze” – jegyezte meg az MTA KK AKI igazgatója. E fémek kinyeréséhez fel kellene dolgozni az iszapot. Az alapvető gond, hogy igen magas a lúgtartalma, a bauxit alumíniumtartalmát ugyanis erősen lúgos közegben választják el a többi alkotórésztől. „Amennyiben sikerül megszabadítani a lúgtól, ami nem egy könnyű feladat, már fel lehet dolgozni a vörösiszapot. A feldolgozásra kiterjedt vizsgálatokat végeztünk már az 1980-as évek közepén, amikor még létezett Alumíniumipari Tröszt, majd 2001-2005 között” – mondta Szépvölgyi János.

A vörösiszap gazdaságosan csak úgy dolgozható fel, ha minden alkotóeleméből megkísérelnek terméket előállítani. „Nem lehet csupán a vasat kinyerni, a többi alkotóelemet pedig otthagyni, mert ez nem gazdaságos, a vas értékesítéséből származó árbevétel ugyanis nem fedezi a feldolgozás költségeit. Komplex hasznosításra kell törekedni, vagyis megkísérelni az összes komponenst – a titánt, a vanádiumot és az egyéb ritka fémeket – kinyerni, s belőlük terméket előállítani. Ily módon már gazdaságos lesz, vagy legalábbis nullszaldós” – fogalmazott a tudós.

Mint rámutatott, nincsenek technológiák, csupán technológiai megoldások léteznek, amelyek fázisait különböző léptékben már kipróbálták. „Mi is kipróbáltunk jó néhány lépést, volt, amit laboratóriumban, s volt, amit nagyobb léptékben. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy kirakós játékot: rendelkezésre állnak az egyes elemek, az egyes komponensek elválasztására és feldolgozására szolgáló megoldások. Ezekből különböző módon rakja össze az ember a végső komplex technológiát. A megoldások egyrészt abban különböznek, hogy milyen elemeket veszünk elő a készletből, másrészt, hogy hogyan rakjuk őket össze” – emelte ki Szépvölgyi János.

Az ilyen feldolgozóüzemeket a tározók közelében kell telepíteni, vagyis Magyarország esetében legalább hárommal kellene számolni: a vörösiszap szállítása gazdasági és környezetvédelmi okokból egyaránt elképzelhetetlen. „Három feldolgozó üzemből kiindulva, amelyek összkapacitása évi 1 millió tonna lehetne, ötven esztendő kellene a teljes mennyiség feldolgozására. Ez nem egy máról holnapra megvalósítható feladat, de erre előbb vagy utóbb mindenképpen áldozni kell majd. A jelenlegi helyzet környezeti okok miatt sem tartható. másrészt pedig túlságosan értékes anyagról van szó ahhoz, hogy hosszabb ideig ott álljon érintetlenül” – összegezte Szépvölgyi János.

Forrás: hetivalasz.hu