Minden idők legnagyobb magyarországi környezeti katasztrófáját okozta, hogy Ajka közelében átszakadt egy timföldgyár zagytározójának gátja, és csaknem egy millió köbméter erősen lúgos vörös iszap öntött el három közeli települést. A katasztrófa 9 ember életét követelte.
Mi a vörös iszap és miért ott és úgy tárolják ahol, és ahogy. Mit lehetne kezdeni a ma az országban lévő kb.50 millió köbméter vörös iszappal?
1987-ben kapott szabadalmi oltalmat Szirmai Endre egy eljárása, amely alkalmas a vörös iszap teljesen hulladékmentes feldolgozására. A már több mint húsz éve elvben rendelkezésre álló, de sehol sem használt módszerről beszélgetnek a vegyészmérnökkel.
A Géniusz magazin 2010. október 15-i adása, 1. rész
Forrás: inforadio.hu
Magyar szabadalommal megelőzhető lett volna a katasztrófa (Az eljárás 1987 óta ismert.)
1987-ben szabadalmaztatta a vörösiszap hulladékmentes újrahasznosítására vonatkozó elképzelését Szirmai Endre. A vegyészmérnök azt mondja: ha a timföldgyártás melléktermékeként képződő anyagot teljes egészében feldolgozzák, akkor egyrészt nem kell óriási tározókat építeni, másrészt a kinyert nyersanyagokat el lehet adni, ami pénzt hoz. Szirmai Endre, megjegyezte: ha az ő szabadalmaztatott eljárását alkalmazták volna az ajkai timföldgyárban, a kolontári kazetta talán nem is létezne, de legalábbis üres lett volna.
Forrás: atv.hu
Magyarországon több államilag is finanszírozott kutatás is készült. Ezekről kérdezik Szépvölgyi Jánost az MTA Kémiai Kutató központ Anyag és Környezet-kémiai Központjának igazgatóját.
A Géniusz magazin 2010. október 15-i adása, 2. rész
Forrás: inforadio.hu
50 év alatt dolgozható föl a magyarországi vörösiszap mennyiség
Magyarországon körülbelül ötvenmillió tonnára becsülhető a timföldgyártás melléktermékeként képződő vörösiszap, ezt a mennyiséget ötven év alatt lehetne feldolgozni – nyilatkozta Szépvölgyi János, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének (MTA KK AKI) igazgatója, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának (KKB TT) tagja.
Az 50 millió tonna vörösiszapot három nagy zagytározóban tárolják: nyolcmillió tonnát Mosonmagyaróváron, 12 millió tonnát Almásfüzitőn, valamint 30 millió tonnát Ajkán.
„A vöröiszap fő alkotóelemei a vas, alumínium, szilícium, kalcium, titán, de található még benne vanádium és más ritka fémek. Vastartalma 30 és 45 százalék között van, vasoxid formájában található meg a vörösiszapban. Negyven százalékot alapul véve, 14-16 millió tonna fémet tartalmaz az 50 millió tonna vörösiszap” – magyarázta Szépvölgyi János.
Az alumíniumoxid-tartalma 15-16 százalék. E mennyiségnek körülbelül a fele a fém, vagyis 7-8 millió tonna tiszta alumíniumról beszélhetünk. A ritka fémekhez tartozó titán tartalma óvatos becslések szerint 2 százalék körül van, ezt azt jelenti, hogy az ötvenmillió tonna vörösiszapban 1 millió tonna titán található.
„Fantasztikus számok, ezek a mennyiségek 60-70 év alatt gyűltek össze” – jegyezte meg az MTA KK AKI igazgatója. E fémek kinyeréséhez fel kellene dolgozni az iszapot. Az alapvető gond, hogy igen magas a lúgtartalma, a bauxit alumíniumtartalmát ugyanis erősen lúgos közegben választják el a többi alkotórésztől. „Amennyiben sikerül megszabadítani a lúgtól, ami nem egy könnyű feladat, már fel lehet dolgozni a vörösiszapot. A feldolgozásra kiterjedt vizsgálatokat végeztünk már az 1980-as évek közepén, amikor még létezett Alumíniumipari Tröszt, majd 2001-2005 között” – mondta Szépvölgyi János.
A vörösiszap gazdaságosan csak úgy dolgozható fel, ha minden alkotóeleméből megkísérelnek terméket előállítani. „Nem lehet csupán a vasat kinyerni, a többi alkotóelemet pedig otthagyni, mert ez nem gazdaságos, a vas értékesítéséből származó árbevétel ugyanis nem fedezi a feldolgozás költségeit. Komplex hasznosításra kell törekedni, vagyis megkísérelni az összes komponenst – a titánt, a vanádiumot és az egyéb ritka fémeket – kinyerni, s belőlük terméket előállítani. Ily módon már gazdaságos lesz, vagy legalábbis nullszaldós” – fogalmazott a tudós.
Mint rámutatott, nincsenek technológiák, csupán technológiai megoldások léteznek, amelyek fázisait különböző léptékben már kipróbálták. „Mi is kipróbáltunk jó néhány lépést, volt, amit laboratóriumban, s volt, amit nagyobb léptékben. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy kirakós játékot: rendelkezésre állnak az egyes elemek, az egyes komponensek elválasztására és feldolgozására szolgáló megoldások. Ezekből különböző módon rakja össze az ember a végső komplex technológiát. A megoldások egyrészt abban különböznek, hogy milyen elemeket veszünk elő a készletből, másrészt, hogy hogyan rakjuk őket össze” – emelte ki Szépvölgyi János.
Az ilyen feldolgozóüzemeket a tározók közelében kell telepíteni, vagyis Magyarország esetében legalább hárommal kellene számolni: a vörösiszap szállítása gazdasági és környezetvédelmi okokból egyaránt elképzelhetetlen. „Három feldolgozó üzemből kiindulva, amelyek összkapacitása évi 1 millió tonna lehetne, ötven esztendő kellene a teljes mennyiség feldolgozására. Ez nem egy máról holnapra megvalósítható feladat, de erre előbb vagy utóbb mindenképpen áldozni kell majd. A jelenlegi helyzet környezeti okok miatt sem tartható. másrészt pedig túlságosan értékes anyagról van szó ahhoz, hogy hosszabb ideig ott álljon érintetlenül” – összegezte Szépvölgyi János.
Forrás: hetivalasz.hu