Mire jók a probiotikumok – avagy Baci a málnásban : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Mire jók a probiotikumok – avagy Baci a málnásban

Szerző: Balázs Zsuzsanna, forrás: hvg.hu

Az élő flórás tejtermékeken túl egyre többféle árucikket reklámoznak azzal, hogy probiotikumokat tartalmaz, jóllehet tudományosan mindmáig feltáratlan, hogyan hatnak azok az egészséges szervezetre.

Lactobacilus casei


Egy baktériumokkal dúsított „orvostechnikai eszközt” választott a 2010. év termékének a Német Gyógyszerészek Szövetsége. A külsőre átlagosnak tetsző tampon leginkább abban tér el piaci versenytársaitól, hogy nem steril, hanem baktériumtelepeket tartalmaz. Fagyasztva szárított állapotban egyebek mellett a joghurtreklámok jóvoltából ismerősen csengő nevű L. casei (a laktobacilusok egyik fajtája) található benne. A menstruáló nőknek ajánlott termékben lévő hibernált baktériumok a nedves közeg hatására magukhoz térnek, és folytatják mindennapos tevékenységüket: tejsavat termelnek. Ezzel pedig – hangsúlyozza a termék svéd gyártója – segítenek megőrizni a hüvely egészséges, a kórokozók elszaporodását gátló savas közegét, amely a menstruáció napjai alatt lúgosodhat. A normál tamponok közül viszont még a legnépszerűbbek is csak nedvszívó képességükkel dicsekedhetnek.

A tejben élő laktobacilusok jótékony hatására elsőként Ilja Mecsnyikov orosz mikrobiológus figyelt fel a 20. század elején. A párizsi Pasteur Intézetet közel három évtizeden át vezető, az emberi immunrendszer kutatásában elért eredményeiért 1908-ban orvosi Nobel-díjjal elismert kutató úgy vélte, a bolgár pásztorok és földművesek annak köszönhetik kimagaslóan hosszú életüket, hogy mindennapos étrendjük részét képezi a savanyított tej, különféle joghurt-, illetve kefirfajták formájában. Egy bolgár mikrobiológus épp e hipotézis felállításával egy időben izolált egy addig ismeretlen baktériumtörzset a hazájában nemzeti italnak számító joghurtból. Mecsnyikov legott ennek a – később Lactobacillus bulgaricus névre keresztelt – baktériumnak tulajdonította a bolgár parasztok matuzsálemi életkorát.

lactobacillis_bulgaricus.jpg

Lactobacillus bulgaricus

Az orosz tudóson kívül azonban jó ideig senki nem mutatott érdeklődést a probiotikumok, vagyis a kívülről a szervezetbe juttatott hasznos mikroorganizmusok iránt. Pedig az állattenyésztők már korábban is felhasználták azokat. Egészséges állatok – többnyire csirkék, birkák, szarvasmarhák – székletéből készített kivonatokkal hasmenéssel bajlódó fajtársaikat gyógyították. Embereknek, Mecsnyikov kései utódaként, Roy Fuller brit gasztroenterológus ajánlotta emelt dózisban a probiotikumokat az 1990-es években. Addigra az is kiderült, hogy nemcsak a tejsavbacilusok lehetnek jótékony hatással például az emésztésre, hanem az emlősök emésztőrendszerében gyakori bifidobaktériumok népes, több száz tagú családjának jelentős hányada is. Manapság a probiotikus tejtermékek mellett baktériumokkal dúsított portékák garmadája – például fogpaszta, rágógumi – is kapható.

A bél- és a hüvelyflórát alkotó hasznos baktériumok pótlására elsősorban akkor van szükség, ha – például antibiotikumos kezelés vagy intenzív, a közel-keleti országokba utazóknál gyakori, hasmenéssel járó fertőzés hatására – a bélbaktériumok jelentős része elpusztul. Más kérdés, hogy például a laktózintoleranciában vagy az állandósult emésztési zavarban, úgynevezett irritábilis bél szindrómában szenvedőknek is jól jöhetnek efféle baktériumok, mert azok segítenek bent lakó társaiknak a különféle növényi rostok és speciális keményítők lebontásában – jelöli ki a probiotikumok orvosi felhasználásának legfőbb területeit Pap Ákos, az Országos Onkológiai Intézet gasztroenterológiai osztályának vezetője. Arról azonban egyelőre meglehetősen keveset lehet tudni – teszi hozzá –, hogy az egészséges szervezet baktériumflórájának működésére, a betegségmegelőzésben pontosan milyen hatással vannak.

lactobacillus.jpg

Senkinek nem sikerült ugyanis egzakt módszerekkel bizonyítania például, hogy a gyártóik által tudományosan hangzó nevekkel ékesített baktériumokkal – Bifidus essensisszel, Bifidus actiregulárisszal, L. casei defensisszel – dúsított joghurtok valóban fokozzák az egyébként egészséges szervezet védekezőrendszerének működését. Még azt sem tudni, hogy az e termékekben található élő adalékanyagok eljutnak-e egyáltalán a vastagbélig, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Az viszont bizonyos, hogy az egészségtelen táplálkozást nem lehet velük ellensúlyozni. A bifidobaktériumok ráadásul úgynevezett anaerob élőlények, vagyis levegőn hamar elpusztulnak. Az ezekkel felturbózott joghurtok lejárati idejéhez közeledve nagy részük akár már a lezárt dobozból is hiányozhat – véli Halász Anna vegyészmérnök, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója. Talán ezért is kaphatók a probiotikumok kapszulás kiszerelésben is.

Nem árt tudni, hogy a probiotikumok másik nagy csoportjába tartozó laktobacilusok fontos szerepet játszanak a tej savanyodási folyamatában, így az L. casei és társai nemcsak a termékeiket ezekkel hirdető gyártókéban, hanem bármelyik kefirben és joghurtban megtalálhatók. A fogyasztók tudományosan hangzó nevekkel való lenyűgözése nem új reklámfogás. Az egyik amerikai illatszergyártó óriásvállalat az 1970-es évek elején például egy „titokzatos” adalékanyag angol nevéből képzett mozaikszóval, az MFP-vel (monofluorfoszfát) próbálta eladhatóbbá tenni fogpasztáját. Az emberek vitték is, mint a cukrot, nem is sejtve, hogy a mozaikszó takarta adalékanyag központi komponense a boltok polcain sorakozó legtöbb fogkrémben megtalálható fluor. A német gyógyszerészek által most kitüntetett alkalmatosság sem teljesen új találmány: a hüvelyi fertőzések ellen, amolyan népi gyógymódként, évtizedek óta számos nő mártja joghurtba tamponját. A svéd vállalat termékének használata persze lényegesen egyszerűbb ennél, viszont a kényelemért ötszörös árat kell fizetni.

Probiotikus termékeket, mint a joghurtos tampon példája is mutatja, házilag is könnyű készíteni. Jótékony baktériumoktól hemzseg az egyszerű aludttej mellett például a kovászos uborka, illetve a baktériumkultúrával savanyított káposzta is. Igaz, a manapság divatos, hosszú lejárati idejű tejből például nemigen lehet aludttejet készíteni – teszi hozzá Halász Anna. Az ultrapasztőrözés során ugyanis annyira módosul a benne lévő fehérje szerkezete, hogy a tej nem alvad, csak megsavanyodik. Kíméletesebben tartósított, csak pasztőrözött tejből néhány nap alatt bárki készíthet laktobacilusokkal dúsított emésztésjavító „csodaszert”.