Szegényember drágábban él, ez a gazdagabbak spórolási lehetősége, de érdemes elolvasni : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Zöldtetők létesítésével városainkban jelentősen növelhetnénk a zöldterület nagyságát, így élhetőbb, kellemesebb környezetben élhetnénk. A zöldtetőnek azonban egyéb haszna is van: védi a tető szigetelését, valamint megköti az esővíz jelentős részét, tehermentesítve ezzel az elöregedő csatornarendszert. Németországi példák azt mutatják, egy ilyen beruházás 20 év alatt megtérül, nem számolva az épületben található ingatlanok értéknövekedését, hiszen egy szép tetőkertet a vásárlók is honorálnak.

Kert egy bevásárlóközpont tetején

Ha a belvárosban zöldtetőket telepítenének a meglévő lapostetőkre, akkor 15 százalékkal nőne Budapesten a zöldfelület – állítja Bellavics László, a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnöke. Ennek hatásaként csökkenne a hőmérséklet, másrészt a zöldtető a csapadék 70 százalékát tárolná, a maradékot pedig késleltetve vezetné le a csatornákba, tehermentesítve ezzel a közműveket. A zöldtető számos haszna közül talán ez a legfontosabb, a helyi klímára gyakorolt hatás. Egyszer nyáron 42 Celsius fokot mértek egy a panelház 10. emeletén, a közvetlenül a födém alatti szobában. Ezzel szemben a zöldtető ültető közegének 10 centiméteres mélységében 20-21 Celsius fok mérhető a legnagyobb kánikulák idején is. A szakember szerint ennek két oka is van; egyrészt a növény levele és a talaj közötti levegőréteg nagyon jó hőszigetelő, másrészt a víz párolgása hőelvonással jár, csökkentve az épület hőmérsékletét.

A zöldtető védi a szigetelést az UV-sugárzástól, így annak élettartama megduplázható


Költségek, lehetőségek

Meglévő épületeken utólag is van mód zöldtetőt létesíteni, ám, hogy pontosan milyet, azt a statikai szakvélemény határozza meg. Újépítésű ingatlanoknál természetesen könnyebb a helyzet, itt tervezéskor kell meghatározni a zöldtető típusát és nagyságát. A zöldtető kialakítása drágább, mint egy hagyományos lapostetőé, ám németországi tapasztalatok azt mutatják, 20 éves távlatban megtérül a beruházás. Ugyanis a hagyományos lapostetők anyaga az UV sugárzás és a nagy hőingadozás hatására elöregszik, így átlagosan ötévente felújításra szorulnak.

Zöldtető típusai

Extenzív zöldtető – a helyi klímában már bizonyítottan szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajokat ültetnek 5–10 centiméteres ültetőközegbe.

Intenzív zöldtető – talajszinti kerttel megegyező tetőkert, az ültetőközeg legalább 30 centiméter. A kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt, 1–1,5 méter mély talaj esetén akár már kisebb fákat is lehet ültetni.

Félintenzív – a két típus közötti átmenet 20–30 centiméteres ültetőközeggel. Ilyenkor nem túl igényes növényekkel alakítják ki az összefüggő borítást. Kevesebb gondozást kíván, mint az intenzív tetőkert, de aszályos időben többszöri öntözésre van szükség.

Egy hagyományos fekete bitumenes lapostetőn nyáron mértek már + 80 Celsius fokot is, míg télen nem ritka a – 20 Celsius fokos hideg sem. Az ilyen mértékű, 100 Celsius fokos hőingadozás már komolyan roncsolja a tető szigetelését. A zöldtetőknél ezzel szemben nem éri közvetlen UV sugárzás a szerkezetet, a hőingadozás pedig körülbelül 45 Celsius fokra csökken, így a szigetelés élettartama megduplázható. (Bellavics László tud 150 éves zöldtetőről Nyugat-Európában.)
A beruházás megtérülését gyorsítja, hogy az adott épülethez tartozó zöldterület jelentősen növelhető, így az ingatlanok jobb áron, könnyebben értékesíthetők. Ráadásul az extenzív zöldtetők fenntartása nem igényel rendszeres szakmunkát, mindössze a megfelelő tápanyag-utánpótlásról kell gondoskodni, ami évente 8-10 gramm/négyzetméter nitrogéntartalmú műtrágya kiszórását jelenti. (Ez egy 50 négyzetméteres tető esetében évi 1500-2000 forintos költség.) Intenzív zöldtető esetében már más a helyzet, ez akár csak egy hagyományos kert, rendszeres karbantartást igényel, így megfontolandó állandó kertészt alkalmazni, vagy ha már a háznak van kertésze, némi plusz pénzért a tetőt is rendben tartatni vele.

A panelházak felújítása során fontos lenne, hogy a megszokott szórt kavicsos, fekete tető – amelynek élettartama 15 év, és 4–6 évente javításra szorul – helyett zöldtetőket építsenek. Ezek élettartama jóval hosszabb, szakszerű kivitelezés esetén akár több emberöltő is lehet.

Ma bárki készíthet zöldtetőt

Az építtetők és a tervezők tájékoztatása mellett a legfontosabb a terület egységes, műszaki szabályozása lenne. A zöldtetők kialakítása két részből áll, a szigetelésből és a kertészeti munkából. A szigetelés szabályozása megfelelő, de a másik oldal még várat magára. Az új OTÉK-rendelet sem hozott átütő sikert a zöldfelület-beszámíthatóság terén, állítja Bellavics. Előrelépés, hogy az OTÉK már elfogadja 10 százalékos beszámítással az extenzív zöldtetőt (5-10 cm vastag ültetőközegben szárazságtűrő növények), de nem rendelkezik a szakszerűség kritériumairól, és nem teszi kötelezővé az utógondozást. Félő, hogy a németekhez hasonlóan drága árat fizetünk, a magyarországi zöldtetőépítés első 20 évében elkövetet hibákért. Németországban 1995-ben 2 milliárd márkára becsülték a zöldtetők nem megfelelő karbantartásából eredő hibák javítási költségeit. Nálunk ráadásul szakképesítés nélkül, boldog-boldogtalan építhet zöldtetőt. – mondta el Bellavics László.

Különleges megoldás egy lengyel háznál

Az építéshez nem elég a hagyományos kertészeti gyakorlat, speciális szakismeret szükséges az ültetőközeg elkészítéséhez, hiszen a födémen, mesterséges körülmények között nem működnek a természetben, termett talajon végbemenő talajbiológiai folyamatok. A zöldtetőn csak leromlás van, amelyet mesterségesen kell ellensúlyozni, hogy hosszú távon megőrizhető legyen a vegetációs réteg biológiai aktivitása. Nagyon fontos a szakszerű megépítésen túl a rendszeres ápolás. A zöldtetők állapotát tekintve döntő fontosságú a megfelelő vízelvezetés, és a porózus, átszellőztetett talajkeverék. Amennyiben e két kritérium nem teljesül, úgy pangó víz alakul ki, az ültetőközeg elsavasodik, és nem lesz alkalmas a növényi élet számára.”

Szabályozatlan terület

Bellavics László véleménye szerint a rendszerváltás után lefejezték a zöldfelületekkel való gazdálkodást, ma az önkormányzatokhoz tartozik a feladat. Előtte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelte ezt, az Országos Építési Szabályzat pedig meghatározta az elveket, ma már azonban senki nem figyeli a zöldfelületeket. A hatóság hiánya az egyik legnagyobb gond, semmi sincs átfogóan rendezve. Amikor a ZÉOSZ képviselői az OTÉK módosítással kapcsolatban az Önkormányzati és Településfejlesztési Minisztériumban jártak, a tárgyaló partnereken látszott, hogy nem szakemberek. Az OTÉK-módosítás magáért beszél, megint a szakma kizárásával született valami, aminek pár évtizedig isszuk a levét. – mutatott rá Bellavics a mai helyzetre.

Egy Hundertwasser által megálmodott ház

Németországban több kutatóintézetben vizsgálják a zöldtetők alkalmasságát, nálunk hiányoznak a hazai viszonyokra vonatkoztatott vizsgálatok, kísérletek. A magyar felsőoktatás egyik nagy mulasztása, hogy ez ideig egyik karon sem indítottak zöldtetőépítési szakirányú képzést, pedig az ezzel kapcsolatos szigetelési és a tájépítészeti tudnivalókat együtt kellene oktatni. Németországban és több más európai országban már vannak irányelvek, amelyekre itthon hivatkozunk, de ezeket az időjárási hatások és a különböző alapanyagok miatt nem lehet egy az egyben átvenni – mutat rá a szakember a hazai felsőoktatási képzés fontosságára.

Miért jó a zöldtető?

Hasznos – gyarapodik a település zöldfelülete, emelkedik a terület biológiai aktivitásértéke. Nő a telek kihasználtsága, és ezzel az ingatlan értéke is.
Élettér – élőlények sokaságának is életteret ad a tetőkert, ezzel elősegíti a biodiverzitást, a fajok sokszínűségét. Ahogy kialakulnak a feltételek, pozsgások, vadvirágok, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak kezdik el kialakítani maguk számára a megfelelő környezetet. Új élettér alakul ki az eddig csupaszon heverő holt felületeken. Mikroklíma – a növények az életfolyamataik során szén-dioxidot kötnek meg, oxigént szabadítanak fel és vizet is párologtatnak. Így kiegyenlített hőmérsékletet biztosít, magas pára-, ugyanakkor alacsony portartalom mellett.

Hőtechnika – az alacsony hőingadozás az épületekre nézve is kedvező, hiszen kisebb a hőmozgásból keletkező igénybevétel, így nő a szerkezet élettartama. A kertészeti felépítmények javítják az épület belső klímáját is, mivel télen növelik a hőszigetelő képességet, nyáron a párolgás miatt hűtik a szerkezetet.
Műszaki előnyök – a zöldtetők a szigetelőréteg mechanikai sérülésekkel szembeni védelmét is ellátják. Takart szerkezetté válik a szigetelés, így véd a napsugárzás káros hatásától is. Városökológia – a hirtelen lezúduló zápor az ültetőközegben kondenzálódik. Később és kevéssé terheli a város csatornarendszerét, a víznek akár a 70 százalékát is képes megtartani, és a többit is csak később vezeti a csatornába, addigra megszűnik annak túlterheltsége.

Forrás: idegenbaberok.blog.hu