Az abszorpciós hűtés már évtizedek óta létezik, leginkább ipari létesítmények tekintetében számottevő az alkalmazása. Működési elve a lítium-bormid – víz üzemen alapul, de sajnos az évszázad második felében inkább a kompresszoros hűtők terjedtek el, hiszen a villamos energia olcsó volt, így nem érte meg a befektetést. Sajnos csak sokkal később eszméltek rá, hogy a villamos energiával működtetett hűtőrendszerek, ami a fűtés fordítottja, kétszeresen is környezetszennyező.
Először is az elektromos áram előállításakor a hőerőművekben nagyon nagy százalékban jön létre veszteség, másodszor pedig a hűtőfolyadék, vagyis a hőszállító anyagként alkalmazott anyag, roppant káros az ózonpajzsra. Ekkor bukkant felszínre újfent az abszorpciós hűtő és fűtőrendszer lehetősége, melynek működtetése igen csek ély villamos energiát igényel. Időközben a technikai fejlesztése is számottevő méreteket öltött. Létrejött a háromszoros effektusú változat, mely jó esetben akár 50%-os hűtési és fűtési hatásfokot is elérhet, ami rendkívül magas a töb bi alkalmazáshoz képest.
Működésüket tekintve az abszorpciós hűtők vagy direkt fűtésűek, melyek bármilyen tüzelőanyaggal működtethetők, továbbá indirekt fűtésűek, melyek valamilyen közvetítő közeggel, általában gőzzel fűtenek valamilyen hőtermelő technológiából, általában kazánból. A legelőnyösebb a hibrid rendszer, mely esetben az abszorpciós rendszer kombinálva van kompresszorral.
Az abszorpciós rendszer esetében szükség van elnyelő és elnyelődő anyagra, mely folyadék, ezek általában víz és lítium-bromid. Az elnyelődő anyag, más néven abszorbens, erről kapta a technológia az elnevezést. Működés közben a víz alacsony nyomáson van, így képes elnyelni a lítium-bromidot, mely a folyamat közben nagy mennyiségű hőt bocsát ki.
Az elegy egy szivattyú segítségével generátorba továbbítódik, ahol bevezetett hő hatására az elnyelődő anyag elpárolog. Ezután a kondenzátorban, mely külsőleg hűtve van, az elnyelődő anyag, a lítium-bromid ismét cseppfolyóssá válik. A kondenzátorban magas nyomás van, közvetlenül utána a párologtatóban viszont alacsony a nyomás, így gáz halmazállapotúvá válik, hogy ismételten hőt tudjon felvenni. A hatékonyság növelése érdekében megduplázták a generátorok számát, ennek köszönhetően a gőzt nagyobb hatásfokkal használja fel a szerkezet. Hűtés és fűtés esetén is az abszorpciós hőszivattyú a legideálisabb megoldás villamos energia felhasználás szempontjából. Kizárólag a körülmények határozzák meg, hogy ténylegesen melyik hőszivattyú üzemeltethető a leggazdaságosabban az adott körülmények között.

Forrás: hoszivattyu.repeta.hu

Az abszorpciós hűtés már évtizedek óta létezik, leginkább ipari létesítmények tekintetében számottevő az alkalmazása. Működési elve a lítium-bormid – víz üzemen alapul, de sajnos az évszázad második felében inkább a kompresszoros hűtők terjedtek el, hiszen a villamos energia olcsó volt, így nem érte meg a befektetést. Sajnos csak sokkal később eszméltek rá, hogy a villamos energiával működtetett hűtőrendszerek, ami a fűtés fordítottja, kétszeresen is környezetszennyező.
Először is az elektromos áram előállításakor a hőerőművekben nagyon nagy százalékban jön létre veszteség, másodszor pedig a hűtőfolyadék, vagyis a hőszállító anyagként alkalmazott anyag, roppant káros az ózonpajzsra. Ekkor bukkant felszínre újfent az abszorpciós hűtő és fűtőrendszer lehetősége, melynek működtetése igen csek ély villamos energiát igényel. Időközben a technikai fejlesztése is számottevő méreteket öltött. Létrejött a háromszoros effektusú változat, mely jó esetben akár 50%-os hűtési és fűtési hatásfokot is elérhet, ami rendkívül magas a töb bi alkalmazáshoz képest.
Működésüket tekintve az abszorpciós hűtők vagy direkt fűtésűek, melyek bármilyen tüzelőanyaggal működtethetők, továbbá indirekt fűtésűek, melyek valamilyen közvetítő közeggel, általában gőzzel fűtenek valamilyen hőtermelő technológiából, általában kazánból. A legelőnyösebb a hibrid rendszer, mely esetben az abszorpciós rendszer kombinálva van kompresszorral.
Az abszorpciós rendszer esetében szükség van elnyelő és elnyelődő anyagra, mely folyadék, ezek általában víz és lítium-bromid. Az elnyelődő anyag, más néven abszorbens, erről kapta a technológia az elnevezést. Működés közben a víz alacsony nyomáson van, így képes elnyelni a lítium-bromidot, mely a folyamat közben nagy mennyiségű hőt bocsát ki.
Az elegy egy szivattyú segítségével generátorba továbbítódik, ahol bevezetett hő hatására az elnyelődő anyag elpárolog. Ezután a kondenzátorban, mely külsőleg hűtve van, az elnyelődő anyag, a lítium-bromid ismét cseppfolyóssá válik. A kondenzátorban magas nyomás van, közvetlenül utána a párologtatóban viszont alacsony a nyomás, így gáz halmazállapotúvá válik, hogy ismételten hőt tudjon felvenni. A hatékonyság növelése érdekében megduplázták a generátorok számát, ennek köszönhetően a gőzt nagyobb hatásfokkal használja fel a szerkezet. Hűtés és fűtés esetén is az abszorpciós hőszivattyú a legideálisabb megoldás villamos energia felhasználás szempontjából. Kizárólag a körülmények határozzák meg, hogy ténylegesen melyik hőszivattyú üzemeltethető a leggazdaságosabban az adott körülmények között.

Forrás: hoszivattyu.repeta.hu

Az abszorpciós hűtés már évtizedek óta létezik, leginkább ipari létesítmények tekintetében számottevő az alkalmazása. Működési elve a lítium-bormid – víz üzemen alapul, de sajnos az évszázad második felében inkább a kompresszoros hűtők terjedtek el, hiszen a villamos energia olcsó volt, így nem érte meg a befektetést. Sajnos csak sokkal később eszméltek rá, hogy a villamos energiával működtetett hűtőrendszerek, ami a fűtés fordítottja, kétszeresen is környezetszennyező.
Először is az elektromos áram előállításakor a hőerőművekben nagyon nagy százalékban jön létre veszteség, másodszor pedig a hűtőfolyadék, vagyis a hőszállító anyagként alkalmazott anyag, roppant káros az ózonpajzsra. Ekkor bukkant felszínre újfent az abszorpciós hűtő és fűtőrendszer lehetősége, melynek működtetése igen csek ély villamos energiát igényel. Időközben a technikai fejlesztése is számottevő méreteket öltött. Létrejött a háromszoros effektusú változat, mely jó esetben akár 50%-os hűtési és fűtési hatásfokot is elérhet, ami rendkívül magas a töb bi alkalmazáshoz képest.
Működésüket tekintve az abszorpciós hűtők vagy direkt fűtésűek, melyek bármilyen tüzelőanyaggal működtethetők, továbbá indirekt fűtésűek, melyek valamilyen közvetítő közeggel, általában gőzzel fűtenek valamilyen hőtermelő technológiából, általában kazánból. A legelőnyösebb a hibrid rendszer, mely esetben az abszorpciós rendszer kombinálva van kompresszorral.
Az abszorpciós rendszer esetében szükség van elnyelő és elnyelődő anyagra, mely folyadék, ezek általában víz és lítium-bromid. Az elnyelődő anyag, más néven abszorbens, erről kapta a technológia az elnevezést. Működés közben a víz alacsony nyomáson van, így képes elnyelni a lítium-bromidot, mely a folyamat közben nagy mennyiségű hőt bocsát ki.
Az elegy egy szivattyú segítségével generátorba továbbítódik, ahol bevezetett hő hatására az elnyelődő anyag elpárolog. Ezután a kondenzátorban, mely külsőleg hűtve van, az elnyelődő anyag, a lítium-bromid ismét cseppfolyóssá válik. A kondenzátorban magas nyomás van, közvetlenül utána a párologtatóban viszont alacsony a nyomás, így gáz halmazállapotúvá válik, hogy ismételten hőt tudjon felvenni. A hatékonyság növelése érdekében megduplázták a generátorok számát, ennek köszönhetően a gőzt nagyobb hatásfokkal használja fel a szerkezet. Hűtés és fűtés esetén is az abszorpciós hőszivattyú a legideálisabb megoldás villamos energia felhasználás szempontjából. Kizárólag a körülmények határozzák meg, hogy ténylegesen melyik hőszivattyú üzemeltethető a leggazdaságosabban az adott körülmények között.

Forrás: hoszivattyu.repeta.hu