Energia: a Napra lehet(ne) bízni : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Energia: a Napra lehet(ne) bízni

Meghökkentő állításokat fogalmaz meg egy tanulmány a Magyar Tudományban (az MTA tudományos folyóiratában) a hazai napenergia hasznosításról: a dokumentum szerint egyes területeken – például a háztartási melegvíz-előállításban vagy a mezőgazdaságban – a teljes energiaigény 60-70 százalékát is fedezhetnénk a Nap segítségével. Ehhez már ma is minden földrajzi és technológiai feltétel adott, csak a támogatási rendszereket kellene egy kissé a napenergiára hangolni.

Magyarországon az egyetlen, már ma is mindenütt tömegesen hozzáférhető és gazdaságosan hasznosítható megújulóenergia-forrás a napenergia: a nap mindenhol süt, egy napkollektor vagy napelem felszereléséhez szinte semmilyen alap-infrastruktúra nem szükséges, a megtérülés piaci alapon is kiszámítható és garantálható. Hogy ezek a rendszerek még sincsenek jobban elterjedve, azt sokan földrajzi okokkal magyarázzák, ez azonban Farkas István (a Szent István Egyetem Környezetipari Rendszerek Intézetének igazgatója) tanulmánya alapján tévedés: európai összehasonlításban kifejezetten a kedvező napenergia-adottságú országok közé tartozunk.

Évi átlagban 1900–2200 órán át süt a nap, a beeső napsugárzás éves értéke 1300 kWh négyzetméterenként. Ezekkel a feltételekkel a használati meleg víz előállításához szükséges éves energiamennyiség 60-70 százalékát könnyedén meg lehet termelni. Egy átlagos család meleg vízzel való ellátásához szükséges napkollektoros rendszer nagyjából 800 ezer forintba kerül, és a beruházás akár már hat-nyolc év alatt megtérülhet. Jelenleg évi tízezer négyzetméternyi napkollektor-felületet építenek be hazánkban (ami nagyjából 1600 lakás napenergiás melegvíz-előállítását biztosítja), és a teljes használatban lévő mennyiség 300 ezer négyzetméter körül lehet, ami a roszszabb adottságú Ausztria teljesítményének kevesebb mint a tíz százaléka.

A lassú előrehaladás egyik oka, hogy míg nyugati szomszédunknál sokféle kedvezmény, banki konstrukció és hatósági előírás szolgálja a napkollektor-használatot, nálunk egyelőre kifejezetten kedvezőtlen a pénzügyi és szabályozási környezet. Jellemző példa, hogy amíg egy gázzal fűtő háztartás az államilag „leszorított” gázárak révén garantáltan hozzájut évi több százezer forintnyi indirekt támogatáshoz, addig a szén-dioxid-kvóta eladásából eddig befolyt, kötelezően zöldenergia-támogatásokra fordítandó 36 milliárd forintból még egyetlen fillért sem fizetett ki az állam, a támogatási pályázatok gyakorlatilag nem működnek.

HIRDETÉS

&lt;SCRIPT language=’JavaScript1.1′ SRC=”http://ad-emea.doubleclick.net/adj/N6428.156896.ADAPTIVE.HU/B4890224.3;abr=!ie;sz=468×120;ord=38197348?”&gt; &lt;/SCRIPT&gt; &lt;NOSCRIPT&gt; &lt;A HREF=”http://ad-emea.doubleclick.net/jump/N6428.156896.ADAPTIVE.HU/B4890224.3;abr=!ie4;abr=!ie5;sz=468×120;ord=38197348?”&gt; &lt;IMG SRC=”http://ad-emea.doubleclick.net/ad/N6428.156896.ADAPTIVE.HU/B4890224.3;abr=!ie4;abr=!ie5;sz=468×120;ord=38197348?” BORDER=0 WIDTH=468 HEIGHT=120 ALT=”Click Here”&gt;&lt;/A&gt; &lt;/NOSCRIPT&gt; <a href=”http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=24667&nah=!ie” target=”_blank” title=”Hirdetés”><img border=”0″ src=”http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=24667&nah=!ie” alt=”Kattintson a hirdetésre!” /></a>

A napenergia-potenciál más területeken is hatalmas: a ma elérhető hatékonyságú napelemekkel elvileg az ország teljes energiaigényét fedezni lehetne, az áramfelhasználásnak pedig a tizenkétszeresét biztosíthatnánk ezen az úton, azaz még exportra is jutna. Ezzel szemben a gyakorlatban a napáramtermelés elhanyagolható (százalékban alig kifejezhető): közvilágítási rendszerek, mini meteorológiai állomások, illetve kísérleti projektként tanyasi autonóm energiaközpontok működnek így.

A legenergiaigényesebb mezőgazdasági technológiák (növényházi fűtés, szárítás, technológiai melegvíz-előállítás) esetében százszázalékos napenergia-hányadot is el lehetne érni. Az átállás nemcsak az energiaimport-függőséget csökkentené, hanem a szén-dioxid-kibocsátást is: 1 kWh-nyi napelemmel megtermelt áram 0,82 kilogrammnyival kevesebb füstöt eredményez, mint ha ugyanezt az árammennyiséget fosszilis energiahordozók segítségével nyernénk.

A tanulmány szerint a legnagyobb és legkézzelfoghatóbb lehetőség a passzív napenergia-hasznosításban, vagyis a passzív, illetve csökkentett energiafogyasztású házak építésében lenne, ehhez azonban a támogatások mellett a szabványokat, illetve a tervezők és kivitelezők szemléletét, tudását is módosítani kellene.

Üzemanyag a Napból

A napenergiát hagyományos üzemanyagok gyártására is fel lehet használni. Az elv lényege, hogy a szén-dioxidot, illetve a vizet vagy a vízgőzt bontják a Napból nyert energia segítségével, és a folyamat végén valamilyen nagy energiatartalmú szénhidrogén, illetve szintén energianyerésre használható hidrogén keletkezik. Az első, 100 kilowattos kísérleti hidrogéngyár a dél-spanyolországi Almeriában létesült.