Néhány éve új frontvonalat nyitottak a fogyasztók kegyeiért harcoló háztartásigép-gyártó cégek: a riválisok zászlójukon az „energiatakarékosság” felirattal csatáznak a fürdőszobák és a konyhák végtelen terepén. A zöld adok-kapok nyertese a saját ökolábnyomát csökkenteni kívánó környezettudatos vásárló, de persze a fenntarthatóság többletköltségeit is ő állja.

Másfél éve II. Erzsébet királynő a Buckingham-palotában fogadta, Namíbiában a „hűtők hölgye” becenevet kapta, az igazi áttörés viszont még várat magára. A háztartásigép-vonalas zöld újítók között is csodabogárnak számító Emily Cummins (22) bő egy éve az öko-tech honlapok visszaköszönő szereplője volt. A fiatal feltaláló hűtője különleges: napenergiával, a párologtatás (vaporitás) elvén üzemel, ráadásul hétköznapi anyagokból készült. Az ipari gyártás oldaláról nézve viszont egyelőre még fikció, akárcsak a leedsi egyetemen kifejlesztett, mikrochipekkel „tisztító” mosómasina. Ez utóbbi mosási ciklusonként a legvadabb fantáziájú sci-fi szerzőt is megbabonázó 2 deciliter vizet használ, illetve használna, ha hétköznapi szinten „harcra fogható” lenne. Csakhogy egyelőre nem az.

Új harctér
„Olyan nincs, hogy valami egészen eredeti és extrém ötlet, termék, ami gyökeresen eltér a korábbi technológiáktól, pillanatokon belül ipari felhasználásra kerüljön. A kifutás súlyos tíz évet jelent – jelölte ki a határokat az új zöld fejlesztésekre vonatkozóan is Varga Dániel, a Bosch Magyarország (BSH) termékoktatója. – Elképzelhetetlen, hogy valaki kitalál valamit, egy-két évig tesztelik, azután gyártásba kerül, vagy alkalmazni kezdik a technológiát valamilyen háztartási gépnél. A mosószermentes mosógépbe például golyócskákat tesznek a ruha mellé, holott az elv szerint pusztán a mechanikai hatás tisztít. A szakma tíz éve kísérletezik, egyelőre értékelhető eredmény nélkül.”
Fenntarthatósági, környezetkímélő szempontból is érvényesül a hatás-ellenhatás törvénye, legalábbis a kiadványunk által megkérdezett gyártók nem titkolták: ha az energiával vagy a vízzel takarékoskodik az edények vagy ruhák tisztaságáért felelős készülék, a kompenzáció elkerülhetetlen. Ha az energiafelhasználás csökken, nagyobb intenzitású tisztítószerre van szükség.
Beszűkült a játéktér, ahol a gyártók a termékelőnyökkel érvelhetnek. Új területeket kellett felkutatni és kialakítani, ahol a konkurensek számára az egymással szembeni érvelés elkezdhető és végigvihető. Az energiatakarékosság kimondottan ilyen terep, mivel mérhető, ellenőrizhető adatokról van szó. „Ha előveszünk egy öt évvel ezelőtt kiadott brosúrát, megfigyelhetjük, hogy az energiahatékonyságra vonatkozó rész akkor még kisebb jelentőségű volt” – utalt a változásra Varga Dániel.

Vállveregető ösztönzés
„Ha a vásárlók az összes, kevésbé korszerű készüléket a legújabb energiatakarékos gépekre cserélnék, elméletileg 1 847 637 tonnával kevesebb lenne a szén-dioxid-kibocsátás, ami a Magyarország által teljesítendő évi 1 542 250 tonnányi csökkentés 120 százaléka” – vette elő a GfK Hungária és a Háztartásigép-gyártók Európai Tanácsa (CECED) honi szervezete, a CECED Magyarország Egyesülés 2009-ben kiadott jelentését Mészáros Fanni cégvezető.
A politika, a jogalkotók ez idő tájt elvek és rendeletek szintjén pártfogolják a korosabb, kevésbé gazdaságos berendezések cseréjét – a CECED által szervezett Forgó Morgó kampány részeként korábban a hűtők és a mosógépek „beváltása” mellett egy új, A energiaosztályú gép vásárlásakor ötezer forintos támogatás járt.
„A zöldberuházási rendszerről szóló jogszabályba (323/2007. kormányrendelet, 23. paragrafus, 3. bekezdés) a gépcsere támogathatósága is bekerült. A jogi felhatalmazás tehát megvan, most már a kormányzati szándéktól, a rendelkezésre álló pénz volumenétől függ a megvalósítás. A fedezet a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből befolyó összeg lehetne. Ez olyan forrás, ami nem az állami költségvetést terheli, olyan bevétel, amit kizárólag klímavédelmi, energiahatékonysági programokra lehet felhasználni, ráadásul a vevő államok felé ezzel el is kell számolnunk” – magyarázta Mészáros Fanni.

Ökohullám kérdőjelekkel
Visszakanyarodva a gyártókhoz: a cél ugyanaz, a fejlesztés iránya viszont eltérő, avagy úgy is fogalmazhatnánk: ahány ház, annyi szokás.
Mosógépek figyelemre méltó zöld funkciója például a Time Manager, amely a használó szándékától függően enyhe szennyezettségnél rövidebb, erősebb esetén hosszabb időtartamú mosásról gondoskodik, vagy a Fuzzy Logic, amelynél a gép érzékeli a mosási ciklusok lépéseit, és az optimális mosásnak, öblítésnek és centrifugálásnak megfelelően állítja be a programot úgy, hogy közben igyekszik  minimalizálni a víz- és energiafogyasztást.
De megemlíthetjük például a gőztechnológia bevetését, amelynek lényege, hogy a ruhafrissítő és dobfertőtlenítő programok esetén a gép gőzt használ víz helyett, illetve egyes programoknál, mint a pamutmosás, a vizet és a gőzt együtt alkalmazza.
Egy új fejlesztésű szárítógép pedig a hőpumpás megoldást favorizálja, és amíg a piacon lévő szárítógépek zöme B energiaosztályú, ez a típus A mínusz 40 százalékot könyvelhet el.
Korábban az A+ energiaosztályú fagyasztóládák esetében a fogyasztónak kompromisszumot kellett kötnie, hogy vagy vastag falú készüléket vásárol az űrtartalom rovására, vagy nagyobb űrtartalmú készüléket választ, persze ez utóbbi több helyet foglal. Egy egyedülálló újítás, egy továbbfejlesztett kondenzátor azonban lehetővé teszi, hogy se az űrtartalom, se a külső méret ne változzon, az energiahatékonyság mégis A+ legyen.
Mindez remekül hangzik, a környezettudatos vívmányoknak azonban fonákja is akad. Az ilyesfajta készülékek ára 240–350 ezer forint között mozog, ami jogossá teszi a kérdést: vajon luxus a zöld életforma?
„Véleményünk szerint az elsődleges szempont még mindig az ár, de egyre inkább kialakulóban van az a fogyasztói réteg, amelynek olyan értékek sem másodlagosak, mint a környezetvédelem, az újrahasznosítás, egy meghatározott rétegnek pedig a design is fontos szempont” – osztotta meg tapasztalatait  Láncz Domonkos, a Whirlpool Magyarország Kft. marketingvezetője.  Persze ezen a téren sem feltétlenül helyezkednek azonos platformra a véleményalkotók.
„Tapasztalataink szerint a vásárlókat az olyan háztartási gépek megvétele esetén, mint a hűtő- vagy a mosógép, elsősorban a gépek energiahatékonysága érdekli. A választást befolyásoló további tényezők az ár, a kapacitás, valamint a minőség” – foglalt állást Godar Esztella, az LG Electronics háztartási elektronika marketingkommunikációs menedzsere.
„Általánosságban elmondható, hogy a magyar vásárlóknak az ár a leginkább meghatározó tényező. Emellett viszont örvendetes, hogy az A vagy annál is jobb osztályú készülékek értékesítése minden termékcsoportban jelentősen nőtt tavaly, a válság ellenére is” – szolgált meglepő adattal Belényesi Zsolt, az Electrolux Belföldi Értékesítési Divíziójának igazgatója. A jelentések szerint ugyanis a tavalyi évben Magyarországon a háztartási nagygépek piaci forgalma 15–20 százalékot esett, Európában csak Romániában tapasztaltak ennél nagyobb a zuhanást.

Forintosítható fejlődés
A sok egyéb válaszra váró kérdés mellett felvetődik: vajon megtérül-e az egyszeri vásárlónak A vagy A+ energiaosztályú készülékét egy fokozattal jobbra cserélnie?
Bankókra és érmékre lecsupaszítva a választ: nem. Mosógép esetén a vízfogyasztásban 500 forintos éves plusszal kalkulálhatunk. Jelentősebb viszont az előrelépés, ha idősebb, B vagy C energiaosztályú matuzsálemünket „nyugdíjazzuk”.
Egy átlagos méretű, 180×60-as, A++ energiaosztályú hűtő 205–210 kilowattóra energiát fogyaszt egy év alatt, B osztály esetében ugyanekkora méretnél és hasonló tudásnál 320–350 kilowattóra az igény, ami a jelenlegi áron éves viszonylatban 6–8 ezer forintos költségkülönbözetet jelent az áramszámlában.

Forrás: zoldter.hu