Vírusból gyártottak lítium-ion elemet : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Vírusból gyártottak lítium-ion elemet

Génsebészeti módszerekkel előállított vírusokból készítettek lítium-ion elemet az MIT kutatói. A tudósok szerint sem az elemek, sem a vírusok nem veszélyesek az emberekre, a találmány következő generációját pedig akár már piacra is lehetne dobni, írja a Business Green.

A gyártási folyamat a kutatók szerint költséghatékony, nem káros a környezetre, szobahőmérsékleten zajlik, nem tartalmaz káros oldószert, valamint olyan lítium-ion elemet lehet ennek segítségével előállítani, amiben nincsen semmilyen mérgező elem. A technológia lelkét az a trükk adja, hogy génsebészi módszerekkel előállított bakteriofág (baktériumokban élősködő) vírusok építik fel az elemek töltött végeit. Angela Belcher MIT-professzor állítása három évvel korábban már tudtak gyártani vírusokkal negatív töltésű anódokat kobalt-oxid és arany hozzáadásával – most pedig sikerült pozitív töltésű katódokat is létrehozni fém-foszfátokkal és szénszálas nanocsövek alkalmazásával.

Becher elmondta a Business Green oldalnak, hogy a vírus képes felismerni bizonyos anyagokat és kötődni azokhoz, valamint nagyon vezetőképes jellegű hálózatot képes alkotni, így gyakorlatilag a nanoszálak hálózatán elektronok képesek utazni, azaz végeredményben a teljes rendszer képes elemként viselkedni. A kutatócsoport elmondása szerint a vírusoko csak baktériumokban élősködnek, emberekben nem.

A pénzérme méretű elemet Angela Becher professzor már Obamának is bemutatta, a tervek szerint pedig a technológia már akkor megjelenhetne a piacon, ha az elemek új generációját előállítják. A jelenlegi változatban a katódot alkotó anyag nem megfelelő, új kísérletekben mangán-foszfáttal és nikkel-foszfáttal is kísérleteznek.

Forrás: HVG

Categories: Bioenergia, Technológia