Légkollektor: fűtés napfénnyel és levegővel : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Légkollektor: fűtés napfénnyel és levegővel

Bár nyugaton igen elterjedt, itthon még csak kevesek által ismert a napkollektorhoz hasonló szerkezetű légkollektor. Ez a berendezés a nap energiáját alakítja át hővé, de azt a melegvíz-tárolóhoz nem fagyálló folyadék juttatja el (mint a szolár-kollektornál), hanem levegő.

Az első légkollektort a tengerentúlon, a XIX. század végén állították össze és nem sokkal ezután már a kereskedelemben is kapható volt. Napjainkban már hazánkban is terjed ez az alternatív fűtési megoldás, bár a napkollektorokkal erős verseny alakult ki a piacon, egyelőre még az utóbbiak előnyével. Ráadásul, egy légkollektroros rendszer kiépítése már nem kerül nagyobb költségbe, mint egy napkollektoros megoldás, utólagosan is könnyedén elvégezhető, s nem jár túlságosan nagy átalakítással, faláttöréssel sem.

A légkollektor tehát a benne keringő levegőt melegíti fel – napenergia segítségével – melyet ezután az épületbe juttatnak. A kollektor-részt legtöbbször a ház déli oldalára szerelik fel, vagy egyenesen a fűtendő helyiség külső falára, de természetesen az is megoldható, hogy a tetőn helyezzék el azt. Amikor a Nap sugárzása már megfelelő hőmérsékletűre melegíti fel fűtőlevegő hőfokát, akkor egy termosztát segítségével elindul a keringtetés: a berendezés megkezdi a fűtést.

Mielőtt azonban a levegő beérkezne a berendezésbe, szűrőn megy keresztül, így teljesen friss, pollenmentes levegő kerül a rendszerbe. A helyiség alsó rétegeiből a hidegebb levegő bekerül a berendezésbe és azt felmelegítve fújja vissza -ventilátor segítségével. A levegő befúvása lassan történik, ezzel elérve a kellemes, komfortos hőérzetet a lakók számára.

Az előzőek alapján azt feltétezhetnénk, hogy a légkollektor kizárólag azokban az időszakokban fűt, amikor amúgy is meleg van: szikrázó napsütésben. Azonban ez nem így van, télen is jut a Földre elegendő és folyamatos napsugárzás, de természetesen kevesebb mennyiségben, mint nyáron. Így, ha nem is egész évre elegendő ez a hőenergia a teljes fűtési rendszer működtetésére, de a fűtési időszakban jelentősen (akár 50%-kal) csökkenti a hagyományos fűtés költségeit. Fontos tudni, hogy bizonyos időjárási viszonyok – felhős égbolt, köd stb.- jelentősen befolyásolják a beérkező napenergia, azaz a felhasználható energia mennyiségét, azonban a teljes fűtési időszakra lebontott energiamennyiség már rendkívül előnyös adatokat mutat.

Problémát jelenthet hogy a légkollektor naplemente után másnap napfelkeltéig – napsugárzás híján – nem juttat hőt a rendszerbe. Ez azonban nem okozhat nagy gondot, ha az épület hőháztartása megfelelő, mivel az egyes helyiségeket körülvevő falak, a padló és a mennyezet, valamint a berendezés jelentős hőelnyelő és hőtároló közeget hoz létre. Ennek megfelelően, a fűtetlen időszakban a helyiség hőmérséklete óránként csak 0,1-0,2 fokot csökken, tehát egy éjszaka alatt ez csupán 1-2 fokot jelent, amely hőmérséklet-esés nem jelenthet túlzott kellemetlenséget.

Forrás: epitinfo.hu