Magyar Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Magyar Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói 2003 júniusa óta vizsgálják, hogyan reagáljunk a globális felmelegedés hatásaira. A VÁltozás – HAtás – VÁlaszok szavak kezdőbetűiből összeálló VAHAVA-program célja az volt, hogy elfogadtassa az országgyűléssel a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát.

A program kutatói szerint akkor is érdemes megelőző, védekező és helyreállító rendszereket kidolgozni a globális felmelegedés okozta károk miatt, ha nem lesz drasztikus a hatás, ugyanis a szélsőséges időjárási események már most évente 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországnak.

A VAHAVA nemzeti klímaváltozási projektet az éghajlatkutatók 2006 tavaszán lezárták: a projekt három éve alatt a magyar klímatudós elit számos szakértői tanulmányt készített, és konferenciát tartott, melyek alapján kidolgozták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia javaslatcsomagját, amelyben pontokba szedve tárták a kormány elé, mire van szükség klímaügyben a közeli és távolabbi jövőben.

A 2007. évi LX törvénynek (Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. §-a kimondja, hogy „az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát fogad el.) megfelelően meg is született a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), melyet a kormány 2008. március 17-ei ülésén fogadott el.

A 2008-2025-re szóló program legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. A NÉS végrehajtása érdekében a mindenkori kormány kétévente Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el.

A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki:

1) az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő, az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon.”

2) a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; valamint

3) az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését.

A NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint. Ezért a vonatkozó stratégiai célokat, feladatokat minden szektor (és tárca) tevékenységébe integrálni kell. (forrás: Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium, NÉD Összefoglaló)

A stratégia megvalósítása jelentős pénzügyi forrást igényel. A 2008-2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 110 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonysági fejlesztésekre, és megújuló energiát felhasználó beruházásokra. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pedig évi több milliárd forintot biztosít klímavédelmi beruházásokra, ezt az állam az ún. kiotói kibocsátási kvótáinkkal való kereskedelemből származó bevételekből finanszírozza. Ehhez adódhat még hozzá az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekből származó bevétel, mely évente várhatóan 3,3-3,7 milliárd Ft. Ebből a forrásból elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, illetve a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését szolgáló programokat, beruházásokat lehet finanszírozni.

Forrás: EU pályázati portál

Categories: Klímaváltozás


Magyar Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium kutatói 2003 júniusa óta vizsgálják, hogyan reagáljunk a globális felmelegedés hatásaira. A VÁltozás – HAtás – VÁlaszok szavak kezdőbetűiből összeálló VAHAVA-program célja az volt, hogy elfogadtassa az országgyűléssel a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát.

A program kutatói szerint akkor is érdemes megelőző, védekező és helyreállító rendszereket kidolgozni a globális felmelegedés okozta károk miatt, ha nem lesz drasztikus a hatás, ugyanis a szélsőséges időjárási események már most évente 150-180 milliárd forintnyi kárt okoznak Magyarországnak.

A VAHAVA nemzeti klímaváltozási projektet az éghajlatkutatók 2006 tavaszán lezárták: a projekt három éve alatt a magyar klímatudós elit számos szakértői tanulmányt készített, és konferenciát tartott, melyek alapján kidolgozták a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia javaslatcsomagját, amelyben pontokba szedve tárták a kormány elé, mire van szükség klímaügyben a közeli és távolabbi jövőben.

A 2007. évi LX törvénynek (Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. §-a kimondja, hogy „az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát fogad el.) megfelelően meg is született a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), melyet a kormány 2008. március 17-ei ülésén fogadott el.

A 2008-2025-re szóló program legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. A NÉS végrehajtása érdekében a mindenkori kormány kétévente Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el.

A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki:

1) az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő, az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon.”

2) a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; valamint

3) az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését.

A NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint. Ezért a vonatkozó stratégiai célokat, feladatokat minden szektor (és tárca) tevékenységébe integrálni kell. (forrás: Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium, NÉD Összefoglaló)

A stratégia megvalósítása jelentős pénzügyi forrást igényel. A 2008-2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 110 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonysági fejlesztésekre, és megújuló energiát felhasználó beruházásokra. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) pedig évi több milliárd forintot biztosít klímavédelmi beruházásokra, ezt az állam az ún. kiotói kibocsátási kvótáinkkal való kereskedelemből származó bevételekből finanszírozza. Ehhez adódhat még hozzá az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekből származó bevétel, mely évente várhatóan 3,3-3,7 milliárd Ft. Ebből a forrásból elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, illetve a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését szolgáló programokat, beruházásokat lehet finanszírozni.

Forrás: EU pályázati portál

Categories: Klímaváltozás