Egy ősi titok, terra preta az Amazonas csodája : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Egy ősi titok, terra preta az Amazonas csodája

Adriana Downie megtalálta a megoldást, úgy fogjuk fel,hogy szemetünket fekete arannyá változtatja. Egy ősi titok, mely szeméthegyeket tenne a földdel egyenlővé, csökkentené a káros anyag kibocsátást, és felfrissülést hozna a lepusztult bolygó számára.

Egy átlagos amerikai 24 holdnyi területen termesztett élelmiszert fogyaszt el évente, míg a városokban élő emberek ennél többet. A gazdák teljesen kimerítik a termőföldet azért, hogy versenyben maradjanak, és műtrágya szórásával igyekeznek növelni a terméshozamot.

De Adriana Downie vegyészmérnöknek támadt egy elképzelése. Amely a szerves hulladékot arra használná, hogy elhárítsa a környezeti katasztrófát.”-A jelenlegi földművelési módszerek lepusztítják a termőtalajt és 25%-al növelik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, ezért megoldást kellett találnunk erre a problémára.”

Downie technológiájának gyökerei egy réges rég elveszett termelési módszerben rejlenek. A legenda szerint az Amazonas őslakosai a terméketlen talajt a világ egyik legjobb termőterületévé változtatták. Ezek az emberek

nem rendelkeztek műtrágyával, de dúsították földjeiket. Viszont, hogy miképp, arra a mai napig nem derült fény.

Prof Stephen Joseph antropológus és mérnök elemezte a szuper talajt, amit a portugálok terra pretának hívnak, más néven fekete földnek. Stephen próbálta megfejteni a titkát azért, hogy ismét létre hozhassa.”-Az elmúlt öt év során próbáltam alkalmazni az amazonasi indiánok bevett gyakorlatát, ők a tűzből származó faszenet keverték az égetőkemencékből származó faszénnel, ezeket összekeverték és minden évben egyre többet és többet ástak  el ebből az anyagból, és így hozták létre a fekete földes termőterületet.” Hogy megismételje a trükkjüket, Joseph szerves hulladékot égetett el, hogy faszenet hozzon létre, amit összekeverhet a termőfölddel. Joseph faszene kifejtette mágikus hatását. “-  Csodálatos fekete földet nyertem belőle, ami hihetetlenül termékeny. Ebben termesztek a családom és a szomszédság számára is.”

Joseph tudta ha udvari kísérletét technológia ként akarja átültetni a mezőgazdaságba rákell jönnie, hogy a szuper talaj miért áll össze ilyen darabossá. “- Amit láthatunk az a szénnek és az agyagnak egy nagyon összetett keveréke, az itt látható szemcsék segítenek a tápanyagoknak bejutni a növénybe és segítik a mikroorganizmusok fejlődését is, amelyek viszont a víz megtartásában működnek közre.” Joseph munkája segített feltörni a kódot, de a termelésnek kereskedelmi szintre való emeléséhez már vegyészmérnöki szakértelemre volt szükség.

Adriana Downie azon vállalatok egyikénél dolgozik, amelyek azért versenyeznek, hogy tömegesen állítsák elő a feketeföld modern változatát. Úgy hiszik, hogy ez messze több lehet, mint egy szuper adottságokkal rendelkező műtrágya.”- Izgatottan gondolok erre a technológiára , mert hozzásegíthet a mezőgazdaság fenntartásához. Lehetővé téve az energia megtakarítást, amely az éghajlati változásokra gyakorol pozitív hatást.”

Most lássuk, hogyan.

Ez a technológia elégeti a városokból, gazdálkodásokból származó szerves

hulladékot amik rothadásnak indulva, üvegházhatást okozó gázokat hozna létre. Downie eljárása nem egy szuper képességű műtrágyával ajándékoz meg minket, hanem egy környezetbarát módszerrel.”- Ez kiváló lehetőséget ad arra, hogy felhasználjuk a bolygónkon keletkező rengeteg szerves hulladékot, nagyszerűen bővíthetnénk a termelést, ha a városok által létre hozott szerves hulladékból állítanánk elő azt az energiát amit a városok igényelnek.”Hamvasztás csak egy kicsit másképp. A szerves hulladékok égetésénél általában széndioxid keletkezik, ami a legkárosabb gázok egyike. A megoldás a pirolízis, az égésnek egy olyan fajtája, amely minimális oxigént használ fel. Normál égéskór a szén kötést hozva létre az oxigénnel széndioxidot alkot. Ennek az eljárásnak a keretein belül a kevesebb felhasznált oxigén miatt kevesebb széndioxid jön létre, helyette ez a technológia a szén jelentős részét illékony gázzá alakítja át. “-A hulladék egy tölcséren át esik a forgó kemencébe, ahogy áthalad rajta megszilárdul, felhasználva a hulladék hőjét amit a rendszerből visszanyerünk. Amint megszárad ki jön az égetőkemence végén és átlép a pirolízis kemencébe itt oxigén nélkül hevítjük fel az anyagot, ami kivonja belőle az illékony gázokat.”Az illékony gázok elégetése zöld elektromosságot hoz létre, ami csak járulékos haszna a technológiának. Végül a berendezés hátuljában kipottyan a bioszén.

De van még egy nagy előnye, a pirolízis a bioszénben elszigeteli a még

megmaradó szenet. A bioszén talajba való juttatása pedig megakadályozza, hogy a maradék szén a légkörbe jutva a környezetre káros széndioxiddá alakuljon. “- Kezdetben nem arra összpontosítottunk, hogy mennyire képes hosszútávon a szenet elszigetelni. De ahogy a technológia mélyére ástunk rájöttünk, hogy valójában ez egy nagy előny.” A lerakóhely és az égetés esetében a szén szerves hulladék formájában kerül a légkőrbe. Ha a bioszén magába zárja a szenet, akkor a gazdaságok óriási szénraktárokká válhatnának. Egyes tudósok véleménye szerint, ez segíthetne a globális felmelegedés visszafordításában. “- A bioszén haszna nem csak abban áll, hogy energiát termel, hanem lehetővé teszi a szén elraktározását a termőföldben.” A hulladékunk bioszénné történő átalakítása 21%-os kibocsátás csökkenést jelenthetne.

Vajon a 4000 éves titok lenne a kulcs a jövő városainak megmentéséhez? Egy amerikai tudós lépésről lépésre megvizsgált húsz technológiát és kiválasztotta az öt legjobb ötletet, melyek megmenthetnék a holnap világát. A tét hatalmas. – Ez tényleg idő kérdése, és azt gyanítom ha visszatekintünk az elmúlt évszázadra, meglátjuk, hogy az amit korábban tettünk, most azt üzeni

mindenkinek, hogy a jövőre való tekintettel élje az életét. Ez a mi holdra szállásunk, korunk Apolló programja. –  Most a technológiák közti versenyben elérkezett a pillanat, amikor dönteni kell arról, hogy a nyerő ötösből melyik élvezi az elsőbbséget.

ECOPOLIS

Forrás: discoverySCIENCE

A régészek a perui San Martin De Samiriát körülvevő őserdő érintetlenségének ellenkezőjét próbálják meg bebizonyítani, mondván, az Amazonas eme részén olyan civilizációk telepedtek meg, akik kihasználták a termékeny föld adottságait és több ezer főt láttak el annak bő áldásaival.

A felfedezés szakít azzal a korábbi nézettel, hogy az őserdőt – s annak is csak egy elenyésző részét – csak kis, halászó-vadászó népek vették volna birtokukba, s a kutatók most azt állítják: akkoriban még a mainál is nagyobb, akár húszmillió fős népesség lakhatott a

területen. „Több erre utaló nyomra bukkantunk az őserdőben” – jelentette ki a Peru észak-keleti részén kutató Augusto Oyuela-Caycedo, a floridai egyetem kolumbiai születésű professzora. Indiánok építette homokbuckákból most

több száz éves kerámiadarabok és sötét színű, tápértékben gazdag föld került elő. „Amit látunk, azok a múlt kincsei. Emberek állították elő őket” – mondta a professzor.

Ezek a nyomok azonban nemcsak az Iquitos-tól néhány órányira levő San Martin de Samiriánál fordultak elő, hanem egész Amazóniában találtak már a régészek hatalmas civilizációk jelenlétére utaló régészeti emlékeket. Eduardo Neves régész például ilyen, terra pretának nevezett, faszenet, emberi ürüléket és egyéb organikus anyagokat tartalmazó földre lelt a brazíliai Manausban is. Az Amazonas egyik mellékfolyójánál, a Xingunál Michael Heckenberger olyan sáncárokra, töltésútra és csatornára bukkant, amelyeket a 8. században élt civilizációk használhattak.

Bolíviában amerikai, német és finn régészek éppen azt tanulmányozzák, hogyan mozgattak meg több ezer tonna földet és miként tudtak folyókat eltéríteni a prekolumbián indián törzsek, mindezt jóval az időszámítás előtt. Ezek a kutatások Anna C. Rooseveltnek a nyolcvanas években az Amazonas torkolatánál, a Marajo szigeten történt feltárásai nyomán indultak; a régész asszony ekkor házalapokra, valamint a kézművesség és a mezőgazdaság nyomaira bukkant, s ezekből arra következtetett – kutatásainak eredményeit 1991-ben publikálta –, hogy az itt élők lélekszáma jócskán meghaladhatta a százezer főt.

„Úgy gondolom, hogy ezzel humanizáljuk az Amazonas történetét” – nyilatkozta Neves, majd hozzátette: „Többé már nem tekintünk fehér foltként a térségre. Ezek a lakosok ugyanolyanok voltak, mint a világ többi részén élő emberek. Ők is a történelem részesei.”

A teória megalapozottságában kételkedő tudósok száma erősen megfogyatkozott az utóbbi években, de továbbra is vannak befolyásos kritikusok; Betty J. Meggers, a Smithsonian Institution dél-amerikai régészeti osztályának igazgatója szerint például ezek az elméletek mindenfajta tudományosságot nélkülöznek. „Szomorú azt látni, hogy különböző régészek korábbi elméleteket szenzációs ellenteóriákkal cáfolnak meg” – mondta Meggers, aki az Amazónia: Ember és kultúra a színlelt paradicsomban című könyvében amellett száll síkra, hogy a terület alkalmatlan volt a nagyobb népességű populációk eltartására.

Amazónia benépesítése nem érhette váratlanul a 21. század kutatóit, ugyanis 1541-ben, Gaspar de Carvajal, Latin-Amerika európai meghódításának krónikása az ecuadori Napo folyón tett hosszú és veszélyes útján „fehéren csillogó városokról”, „több ezer indián harcost szállító kenukról”, „kitűnő utakról” és „termékeny földekről” tesz említést. Sokáig azonban csak a képzelet szülte, megalapozatlan tényeket állító naplóként tekintettek Carvajal feljegyzéseire, aki így akarta meggyőzni a spanyol befektetőket El Dorado meghódítására.

A 20. században a kutatók úgy tartották, hogy Mexikóval ellentétben az Amazonas vidékén nem voltak piramisok és vízvezetékek, s a felfedezők csak kisszámú indián csoporttal találkoztak utazásaik során. Roosevelt szerint mindez azért történhetett, mivel a különböző civilizációk az európaiakkal való találkozásuk során felbomlottak, vagy a betegségek miatt kihaltak. Az Amazonas vidékén a régészek még ma is sok akadályba ütköznek, kutatásaik során pedig a legmodernebb technikákra van szükségük, úgy mint műholdas képekre, radarokra és távirányított érzékelési technológiákra. Munkájukat nagyban nehezíti, hogy az a kevés kőépítmény, amit eddig találtak, faalapokra épültek, s ezeket gyakran nyelte el a dzsungel.

Forrás: mult-kor.hu