Kavitációs szivattyú : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Kavitációs szivattyú

Az új fizikai jelenségek megjelenése mindig hitetlenkedésre készteti az embereket. (Gondoljunk csak arra a tudományos megállapításra, hogy szervetlen anyagokból “élő”, azaz szerves anyagot tudnak előállítani.) A vákuumenergiával kapcsolatban ugyan ez a szkeptimizmus jellemző, ugyanis elég hihetetlennek tűnik, hogy “az üresség” kifogyhatatlan energiaforrásként rendelkezésre áll mindenhol. Azonban, mint más hihetetlennek tűnő jelenséget a vákuumenergia jelenlétét is kísérleti úton bebizonyították.

A vákuumenergia története az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. Tesla nevéhez fűződik az első (és eddig egyetlen) nagy hatásfokú, a vákuumból energiát előállító gép elkészítése. Azonban ez feljegyzések hiányában e témában nem érdekelt. Először az 1930-as években figyeltek fel arra a kémikusok, hogy egyes anyagok, melyek egyébként az oldószerre (víz) nem reagálnak, mégis reakcióba léphetnek oly módon, hogy az oldószerben ultrahang segítségével apró buborékokat hoznak létre. Ezek rövid időn belül öszzeomlanak, és a buborékok falai olyan nagy energiával csapódnak egymáshoz, hogy a víz nagyon magas hőmérsékletre (több ezer kelvinre is) felmelegedhet, és ezáltal az oldhatóság javul. Ezt a effektust szonokémiai, azaz hangkémiai effektusnak nevezték el. A buborékok összeomlását a nagy energiatartalom miatt fényjelenségek is kísérték, ezért szonolumineszcencia, vagyis hangfényeffektus néven is illették a jelenséget.
A jelenségre választ csak az 1950-es években kaptak. A Philips gyár igazgatója, Hendrick B. Casimir elméletileg bizonyította, hogy a vákuumnak lehet energiája. Casimir kollégája, Polder kísérletileg is kimutatta azt, hogy ha két alumínium lemezdarabkát a mikronnál is közelebb helyezzük egymáshoz, akkor azokat csupán a vákuumból eredő energia összenyomja. Kidolgoztak egy eljárást arra, hogy hogyan “csapolják meg az ürességből” származó energiát; azonban ezzel az energiatermelés gazdaságtalan lett volna, mivel a lemezdarabkákat nem lehetett volna újrahasznosítani.

A Casimir-effektus (vákuumból energianyerés) gyakorlati célra való előállítása James Griggs nevéhez fűződik. Az ő gépe tulajdonképpen buborékokat állít elő, majd ezek összeomlasztásával hőenergiát termel. (A buborékok előállítását egy hengerben való dob forgatásával éri el.) Griggs gépét sajnos csak 200%-os energianyerés jellemzi. Ez nagyon kevés ahhoz képest, hogy a dob forgatásához befektetett elektromos és mechanikai energia mennyibe kerül. Bár Griggs már eladott néhány darab ilyen, un. kavitációs gépet, nem beszélhetünk tömeggyártásról, mivel ahhoz, hogy a valóságban is kifizetődően működjön, legalább 1000%-os hatásfokra lenne szükség.
(Megjegyzés: Magyarországon is készült egy kísérleti kavitációs gép, mely kb. 15 kW-nyi kimenő energiát ad le, de a maga 300%-os hatásfokával még mindig nem kifizetődő.

A vákuumenergia egyébként sehol sem kedvelt jelenség. Véletlenszerűen is jelentkezik egyes helyeken, például a fűtési rendszerekben. Amikor a csőben áramló víz alacsonyabb nyomású helyre ér, a víz hirtelen felforr. Ennek eredményeképpen apró buborákok keletkezhetnek, melyek mikor az áramló folyadék magasabb nyomású helyre érkezik “szétrobbannak”. Ennek hatására olyan hanghullámok jönnek létre, melyek az egész rendszerben kárt tehetnek ill. tesznek.

A kavitációs szivattyú egy eladott, működő példánya. Bal oldalon
a hajtómotor, középen a buborékokat előállító egység.

Sokkal érdekesebb, ha elektromos áram formájában tudjuk kinyerni az elektromágneses vákuum energiáját. Elvileg erre is van lehetőség. Két fizikus olyan ötlettel állt elő (melyre egyébként szabadalmat is kaptak), hogy két kicsi dielektrikum gömböcskét egymás mellett külön-külön rezonanciába kel hozni a vákuum gerjesztése által. Ekkor azok maguk is elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. A két, picit eltérő gömb olyan sugárzást ad le, melyek a kicsit eltérő hullámhosszak miatt az ún. lebegés jelenségét mutatják, mely minden hullámforrásnál megfigyelhető. Az ilyen lebegés frekvenciája a két közeli gömböcske sugárzásának a különbsége, és emiatt az egyébként rendkívül magas frekvencia esetleg jelentősen csökkenthető. Ilyenkor elég csak egy antenna, ami képes felfogni ezt az eredő, még mindig nagy frekvenciás elektromos rezgést, és az antennából pedig csak egyszerűen az energiát ki kell vezetni.
Ez azonban még csak elméleti hipotézis a vákuumenergiával kapcsolatban. Az ily módon való energianyerésnek még nagyobb fejlődésen kell keresztülmennie ahhoz, hogy nyereséges legyen ez, az egyéként környezetkímélő megoldás.

Forrás: tttweb.hu

Categories: Technológia