MOST TÉNYLEG, VAN KÖZÜNK HOZZÁ? : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

MOST TÉNYLEG, VAN KÖZÜNK HOZZÁ?

A tudósok közül a többség most már egyértelműen azt mondja: IGEN. 10 évvel ezelőtt még árnyaltabb volt a kép, de ma is akadnak olyanok, akik fennhangon hirdetik, a klímaváltozás csak egy hisztéria (lásd fórum első bejegyzésében: “Klímaváltozás”). A legjobban úgy tudom szemléltetni a helyzetet, ha mutatok két diagramot:

Az elsőn azt látjuk, hogyan alakult a Föld szén-dioxid készlete (kék vonal) és hőmérséklete (fehér vonal) 600.000 év távlatában. Az adatokat úgy nyerték, hogy kőzettani vizsgálatokat végeztek és bizonyos fizikai – kémiai folyamatok alapján (kőzetképződés – üledékképződés) következtettek, adott folyamat lejátszódásának vagy elmaradásának körülményeire. Ezen kívül végeztek fúrásokat is, az Antarktisz ill. Grönland jégpáncéljaiban. Minél mélyebb rétegben vizsgálódtak, annál távolabbi múlt üzenetét olvashatták ki a tudósok. Képzeld csak el! Lefúrunk olyan mélységbe, ahol a 350.000 évvel ezelőtt kialakult vízjég-minta kerül a kezünkbe. És akkor valaki észreveszi, hogy vannak benne buborékok, azaz levegőzárványok a jégben. Ha megfelelő óvatossággal, különleges műszerekkel megvizsgáljuk ezt a zárványt, lényegében a 350.000 évvel ezelőtti levegő összetételéről kapunk képet. A megdöbbentő mégis az, hogy a vizsgált mintákban található szén-dioxid mennyiségének változása szoros összefüggést mutat a feltételezett hőmérséklet-változással. Ha sok a szén-dioxid, évekkel rá elkezd emelkedni a hőmérséklet, ha csökken a mennyisége, gyorsan követi a hőmérséklet-csökkenés, azaz a jégkorszakok kialakulása. A folyamatok periodikusan cserélgetik egymást, így kapjuk meg ezt az egyenletesen hullámzó görbét jégkorszakok és természetes felmelegedési periódusok egymásutánjában. Erre mondják az “ellenzők”, hogy tessék megnézni, voltak itt már meleg időszakok, sőt, ezeket jégkorszakok követték! Igen ám, de a felmelegedés üteme most átlépett egy eddig nem tapasztalt szintet. Ráadásul ezt a szintet az emberi tevékenységből egyre nagyobb mértékben származó szén-dioxid szint emelkedését követően érte el.

A LÉNYEG TEHÁT, HOGY A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID GÁZ MENNYISÉG AZ ELMÚLT HOSSZABB FÖLDTÖRTÉNETI IDŐSZAK TEKINTETÉBEN IS REKORD MAGAS SZINTET ÉRT EL! Az üvegházhatást már mindenki fújja, így nem kell magyaráznom, miért kell emiatt aggódnunk. Azt senki nem vitatja, hogy a természetes körforgáson túli (lényegében gáz halmazállapotú szemétként képződő) szén-dioxid gáz emberi tevékenység, vagy abból kiinduló közvetett folyamat eredménye.

A szén-dioxid közvetlen felszabadítása:

Képzeld el, hogy Tatabánya környéke millió évekkel ezelőtt egy ősi szubtrópusi tengerpart része volt. Azért szubtrópusi, mert akkor még a kontinensek kicsit más helyen voltak, később vándoroltak a mai helyükre, és ma is vándorolnak, Afrika például éppen 3 részre készül szakadni. Azért ne aggódj, még nem fog Európának ütközni, hogy egy Himalája méretű hegységet gyűrjön fel hazánkból. Az éghajlat módosító tényezők is egészen másként alakultak. Ahol ma a mészkősziklák állnak, ott volt a tenger, ahol a szénbányák működtek régebben, ott pedig tengerparti erdőségek húzódtak. A többit a fantáziádra bízom. A sekély tengerben élő korallok és más mészvázképző élőlények hosszú időn keresztül építették testükbe a szén-dioxidot és mészkövet (kalcium-karbonátot) készítettek belőle. A gánti bauxitbánya helyén található földtani tanösvényt végigjárva még ma is találhatunk tengeri csigákat, fosszilis maradványokat. Tessék! Még tengeri csigák gyűjtéséért sem kell messzebb mennünk, mint 20 – 30 km. Na szóval ott vannak a mészkővázak, majd a tenger kiszárad, földtani folyamatok – belső erők kicsit összetördelik őket, hegyekké emelik ki a törésvonalak mentén, majd készen áll a mai Gerecse vonulata. Bizony, a Turul madár helyén is egykor hullámok verdesték a partot.

A tengerparti ősi zsurlóerdők (mert akkor még a virágtalan harasztok és magvaspáfrányok voltak a legfejlettebb erdőalkotó növények) ugyanígy élték életüket, míg egy földcsuszamlás végleg el nem temette őket és az addig képződött talajréteget. Azt ugye nem kell magyaráznom, hogy a növények is szén-dioxidot kötnek meg egész életük során, azt építették és építik be testükbe. A mélyben elszenesedtek maradványaik, évmilliók teltek el időben, nem csoda, hogy ők is messze kerülhettek közben térben is -kontinensükkel együtt- eredeti képződési helyszínüktől. 1894-ig pihentek nyugalomban a föld alatt, hogy majd az embernek nevezett faj képviselői közül egy Esterházy nevű elindítsa felhozatalukat. Ekkor nyílott az első szénbánya Felsőgalla vonzáskörzetében, majd sorra jött a többi, míg kialakult a mai Tatabánya Óvárosa. A többit ismerjük, Tatabánya várossá válásáig alig 60 év kell és 1994-ben már be is kell zárni a bányákat, mert kifogy a gazdaságosan kitermelhető ásványi szén. 100 év és a millió évek alatt előálló készletet, a millió évek alatt keservesen megkötött szén-dioxidot az emberek elhasználták. Ez semmiképpen sem illik a stabil szénkörforgásba, jól szemlélteti az energiafelhasználás és az abból keletkező “szemét” megnövekedésének ütemét. Hát ezért mondjuk, hogy a szén, kőolaj, földgáz nem megújuló energiaforrások. A természetnek sokáig kell dolgoznia, hogy magától előálljon, mi meg olyan sok energiát – erőforrást akarunk birtokolni, hogy egyszerűen hosszútávon ekkora energiakinyerés a meglévő természetes körfolyamatokból fenntarthatatlan.

Ha egy uszodában az emberek elkezdenek belecsurrantani a vízbe, ráadásul a végén, amikor már szaga is van a víznek mindenki gátlástalanul teszi ezt, a végén húgylében fognak az emberkék lubickolni, majd nyilván a fertőzésektől komolyan megbetegednek. Az uszoda vizét le lehet cserélni, a Földet egyelőre nem tudjuk pótolni, ezért ha így járunk, kénytelenek leszünk “pisis helyzetben” élni! Aztán keresgetheted az orvosi oldalak között, mitől vagy allergiás, meg szidhatod érte a többieket, a Kormányt, a szomszédodat, a marslakókat vagy akár az Úristent…

Hát most már tudod, vagy újra átgondolhattad velem, hogy a környékünkön található hegyek – völgyek milyen módon hordják magukban a múlt üzeneteit.

Hogyan lehet közvetve szén-dioxidot felszabadítani?

Eddig azt vettük át, miként használjuk el és szabadítjuk fel (égetéssel) a különféle kötött szénfajtákat. A kőolaj és a földgáz története -bár ezek nem növényi részekből, hanem ősi tengeröblökben élő planktonikus (parányi) tengeri élőlények sokaságából képződtek- hasonló. A lényeg itt is a megkötött szén szén-dioxid gázzá alakítása iszonyatos mennyiségben és földtörténeti léptékben igen rövid idő alatt. A közvetlen mód lényege, hogy evvel legalább pillanatnyilag jól járunk, energiát nyerünk.

A közvetett mód eredménye szintén szén-dioxid, de ezeknek a folyamatoknak számunkra hasznos vonzata nincsen. Beszéltem a mészkőhegyekről… A mészkő, vagy tudományos nevén kalcium-karbonát és akár csak  gyenge savak kémiai reakciójakor szintén szén-dioxid keletkezik. Tudod, így lehet a Kinder tojás műanyag dobozkáját felrobbantani. Teszel bele mészkövet, helyette még jobb a sütőpor (ez is egy karbonátféleség), megy rá egy kis ecet(sav) és máris pezsegve keletkezik a szén-dioxid. Ha odateszel egy égő gyufát, eloltja, úgyhogy tuti az keletkezik. Ha lezárod a dobozkát, egy idő után nem tud hova távozni a keletkező gáz és a “bomba” felrobban. Ilyen időzített bombaként ketyeg ez Földünk esetében is, csak itt nem szó szerint fog felrobbanni, hisz nincs mit szétfeszítsen, ellenben keményen fokozza az üvegházhatást. Már megint… A savat pedig a savas esők során lehulló szénsav, kénessav és salétromossav szolgáltatják. Ezek a savak szerencsére gyengék, közvetlenül kárt nem okoznak (mondjuk a bőrödet nem marja szét, hiszen csak szénsav erősségűek, azt meg ugye kis mennyiségben gond nélkül meg is lehet inni), de a mészkövet oldják (erőteljesen erodálják – roncsolják, ezért fakulnak és tűnnek el világszerte kőbe vésett művészeti értékeink).

A savas esők létrejöttéhez víz kell, ez adott a felhőkben (normális eső), és kén-oxidok meg nitrogén-oxidok kellenek, ezek ilyen “hülye” nevű gázok, csak azért, hogy legyen miért utálni a kémiát. Ezek a gázok főleg diesel autók kipufogógázaiból kerülnek ki, nem csoda, hogy bizonyos helyeken személyautókba már nem engednek diesel motort építeni, ill. a kamionoknak kötelező vasúti ROLA szerelvényeken  haladni. Van ezeknek a savas esőknek egy másik rossz tulajdonságuk is, tudniillik hosszútávon elölik a szén-dioxid megkötő növényeket (olyan, mintha elégnének a leveleik), tönkretehetik a termést, és ami még rosszabb, savanyítják a talajt, ami ahhoz vezet, hogy őshonos tölgyes – bükkös erdeink helyett csak akácosok fognak megmaradni. Aki járt már ERDŐBEN és akácosban, az tudja mi a különbség! Pl. az akácosban tizedannyi faj él, mint egy fajgazdag egészséges tölgyerdőben. Az élelmezési problémákról, a savanyú talajon nevelkedő haszonnövények tápértékének csökkenéséről szintén ódát lehetne zengeni. Látod, ezért van az, hogy olyan ócska élelmiszereket kínálnak mindenütt. A természet kezd teljesen kimerülni! Ja és ezért sem az Úristent kell szidni… Tény, hogy 60 évvel ezelőtt a szántóföldek talajának és az itt nevelkedett szántóföldi növényeknek, meg az őket takarmányként fogyasztó haszonállatoknak 10x-es, adott esetekben akár 100x-os tápanyagmennyiség volt elérhető. Ennek felismerésére épült a Béres business…, de aki próbálta guminővel, az úgyis tudja, hogy a természetes dolgokat nem olyan egyszerű pótolni.

Erről jut eszembe: Az egyik nagy gyorsétterem-lánc egyszer pert nyert egy amerikai taggal szemben, aki azt állította, hogy az elfogyasztott tonhalas szendvics miatt került kórházba, mert hal-allergiája volt, és erre az eladó nem hívta fel a figyelmét. Tiszta Amerika, követjük is szorgosan… Elvesztette a pert, pedig arrafelé komoly esélye volt nyerni. Tudod miért? A MC-ki bebizonyította, hogy a “tonhalas szendvicsük” még nyomokban sem tartalmaz halat! Azok a csodálatos műanyagok….de ki ne hagyd a gyerek szülinapi buliján. Azt viszont fogadd meg, hogy a napi használatukról lemondasz! Nincs szükségünk műanyagokra, sem hazai hipermarketben ingyen kapott szatyorként (“környezetbarát” műanyagszatyorra is értve!), sem élelmiszer-adalékok formájában.

Most már annyit írtam a témáról, hogy ideje lenne zárni a sorokat, de a leglényegesebb diagram elemzése még hátravan, ha a kiindulási kérdést alaposan szeretném megválaszolni. Tessék figyelni! Itt a népesség alakulása követhető, és az első diagram megugró szén-dioxid ill. extrán emelkedő  hőmérséklet szintjei pont egy időbe esnek az itt kiemelt kék résszel. Ez a rész mutatja azt a népességrobbanást, amely valamikor a múlt század elején indult még az ipari forradalom hatására, az 50 – 60-as éveket követően vált kritikussá és valamikor 2030 – 2050 között fog tetőzni várhatóan. Igen, tetőzni, mert utána egy nagy esésének kell következnie és valószínű fog is, a kérdés, hogy itthon hogyan fog ez érinteni majd bennünket. Ha ugyanis valaki még nem tudná, akkor elárulok egy titkot: A FÁK NEM NŐNEK AZ ÉGIG!

A leginkább túlnépesedő országok érdekes módon nem a fejlett országokban vannak (Magyarországon pl. folyamatosan csökken a magyar népesség), hanem a legelmaradottabb vidékeken: Dél- és Közép-Amerikában, Ázsiában és Afrikában.  Azok az emberek már nézegetik, hova tudnának menni a jobb boldogulás érdekében és sokan el is indulnak, de még korántsem tömegével. Hol találnak új hazát? Hát ahol kevesebben vannak…

Tehát alapjaiban a probléma, hogy sokan vagyunk, és egyre többen leszünk, egyre többet akarunk, egyre több energiát felhasználva kívánunk élni, ráadásul a közeljövőben elérhetünk ebben is egy kritikus szintet, ami meghaladja az egész Föld eltartó képességét. TÚLNÉPESEDTÜNK és nincs hova menni, pedig egy egyszerű népességszabályozással mindennek elejét lehetett volna venni. De most ki menjen oda hozzád és mondja azt, hogy ne legyen gyermeked? A népcsoportok közti kulturális ellentétekről ne is beszéljek. Szakadékok térben és időben. Tudtad pl., hogy a japán turistáknak el kell magyarázni templomok látogatása közben, ki volt Jézus Krisztus, vagy miért iszik bort a pap misézéskor? Bizony, nekik ez maga az ismeretlen és felfoghatatlan idegenség, akárcsak nekünk Buddha tanításai, vagy a tiszteletként járó állandó hajlongás.

Forrás: Klímavédelmi magazin

Categories: Klímaváltozás