Az Antarktisz levegője tisztább – titokzatos válaszfal, “kémiai egyenlítő” védi. : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton
Délkelet-Ázsia szennyezett levegőjét és az Antarktiszt körülölelő Déli-óceán kristálytiszta levegőjét elválasztó “kémiai egyenlítőt” fedeztek fel brit éghajlatkutatók Ausztráliától északra. Az északi félteke levegője nemigen keveredik a bolygó déli felének tisztább levegőjével. Erről az Intertropikus Konvergenciazóna (ITCZ) gondoskodik. Az egyenlítő vidékén húzódó, észak-déli irányban mozgó felhős zóna meteorológiai berlini falként választja el egymástól a két félteke légtömegeit.

A York-i Egyetem munkatársai egy újabb határvédelmi rendszer jelenlétét mutatták ki. Ez a délkelet-ázsiai – főként szumátrai és thaiföldi – erdőtüzek miatt szennyezett és az Antarktisz felé tartó légáramlatok útját állja el. Nagyjából 50 kilométer széles, Ausztrália északi partvidékénél terül el. Amikor Jacqueline Hamilton és munkatársai 2006 elején ezen a területen vizsgálódtak légszennyezettség-mérő készülékekkel felszerelt repülővel, felfigyeltek rá, hogy a később kémiai egyenlítőnek elnevezett zóna északi részén négyszer nagyobb a szénmonoxid – a fa égésének egy mellékterméke – koncentrációja a levegőben, mint a zóna déli részén.

A Journal of Geophysical Research című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint az adatfelvétel időpontjában az ITCZ éppen Ausztrália közepe felett húzódott. Ebből a brit kutatók arra következtettek, hogy egy korábban ismeretlen határon keltek át gépükkel. A rejtett válaszfalat Hamilton szerint a Csendes-óceán nyugati részének sekély vize emeli. A felszíni tengervíz itt rendkívül meleg és hatalmas erejű viharokat táplál. “Ezek a szélviharok úgy működnek, mint egy pumpa; a szennyezett levegőt a felszínről felhajtják a légkör magas régióiba, ahol a szennyezőanyagok hosszabb ideig megmaradnak” – mondta a brit kutató. Délen viszont, Ausztrália felett a ciklonok a tiszta antarktiszi tengeri levegőt szívják magukba. A két időjárási rendszer nem keveredik és egy láthatatlan kémiai határ keletkezik közöttük.

A vizsgálatot monszun idején végezték, így aztán meglehet, hogy időszakos jelenségről van szó, de felfedezése mindenképpen megkönnyíti a szennyezőanyagok légköri mozgását és a légszennyezésnek az éghajlatra gyakorolt hatását vizsgáló tudósok munkáját – mondta Jacqueline Hamilton a New Scientist című brit tudományos folyóirat hírportálján megjelent beszámoló szerint.

Forrás: greenfo.hu

Categories: Klímaváltozás