Világszenzáció lenne! Szibériában termelnék a magyar áramot? : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Magyar mátrix

Még az 1990-es években felmerült, hogy egy magyar világszabadalom, a függőleges tengelyű szélerőmű alapján 100 km hosszú turbinamezőt építenének Szibériában. A megtermelt áramot azután távvezetéken hoznák Magyarországra. Így a magyar energiafüggőség jelentős mértékben csökkenhetne. Most az argentinok akarják megvalósítani a tervet. 10 év alatt 19,5 milliárd dollárt fektetnének be Patagóniában. És mi lesz Magyarországgal?

A magyar állami innováció nulla
Dr. Györgyi Viktor világszabadalma, a függőleges tengelyű szélerőmű – mint arról már írtunk – forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. A találmányra alapozva még 1993-ban tette le a professzor a miniszterelnök asztalára a grandiózus ötletet, miszerint Szibériában az oroszokkal karöltve építsünk ki szélerőműrendszert, az ebből nyert villamos energiát pedig fifti-fifti alapon osszuk meg. A terv azóta is papíron maradt-, mint annyi minden nálunk, viszont Argentína jó 10 évvel később 2004-ben felkarolta az ötletet, és a Capsa-Capex vállalatcsoport akkor bejelentette, hogy tíz év alatt 19,5 milliárd dollárból egy hatalmas szélerőműparkot kíván felépíteni a patagóniai pampákon. Már a szlogen is megvan: Argentína lehet a 21. század Kuvaitja.
Pénzük van, szélerőművük nincs
Az argentinok gondja „csupán” csak az, hogy nincs a birtokukban olyan szélerőmű szabadalom, amivel ezt megvalósíthatnák. Megkörnyékezték Györgyi professzort is, aki azonban Magyarországon akarja az új típusú szélerőművet gyártani, a beruházás 50 milliárd forint lenne, várja a magyar állam segítségét. Egyébként több tízezer munkahelyet teremtene a környezetkímélő beruházás. Györgyi professzor idén nyerte el a Széchenyi-díjat, 34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom. Az új típusú szélerőmű jobb hatásfokú, mint a háromlapátos turbinák, a termelt áram számottevően olcsóbb a jelenlegi áramfejlesztőkben termelt elektromos áramnál. Ráadásul a találmány a termelt áramot a közvetlen felhasználás mellett tárolni is képes, ezért is nevezik ún. szigetüzemű erőműnek, vagyis ha épp nem fúj a szél, az erőmű akkor is áramot termel. Az energiarendszer melléktermékeként tiszta oxigéngáz és vegytiszta vízpára képződik.
Szibériában áramot termelni?
Mivel a hagyományos energiaforrások fogyóban vannak, ezért egyre nagyobb figyelemmel fordulnak az alternatív, megújuló energiaforrások felé. A nyugat-szibériai fennsíkon ráadásul óriási szélpotenciált lehetne kiaknázni. A professzor szerint az oroszoknak is érdeke lenne a beruházás, hiszen a gázmezők kapacitása sem végtelen, a két energiaforrás jól kiegészíthetné egymást. Az oda telepítendő turbinasor 100 km hosszú és 8 km széles lenne, ahol 50 méter távolságban állnának egymástól az 1 MW-os szélerőművek. A rendszer élettartamát 150 évre becsüli a professzor. Számításai szerint a turbinamező megközelítőleg 100 paksi erőmű kapacitásával egyenértékű elektromos áramot lenne képes termelni, amit távvezetéken keresztül hoznának Magyarországra. Az is megfontolandó, hogy az előállított áram segítségével elektrolízis útján hidrogénre és oxigénre bontanák fel a Szibériában kanyargó hatalmas folyók vizének egy részét. Azután a folyékony hidrogént tankhajókkal exportálnák a világ valamennyi tájára.
A gázvezeték hátrányai
Ezzel szemben Magyarország is újabb gázvezeték kiépítését szorgalmazza. Dr. Györgyi Viktor sorolja, hogy egy ilyen beruházás során mennyi műtárgyat kell kiépíteni: csőrendszer, nyomásfokozók, figyelőhelyek stb. Ráadásul a zord téli időjárás megnehezíti a szállítást, tönkre mehet és cserére szorulhat a vezeték, robbanásveszély is felmerülhet. A bizonytalan politikai helyzetről nem is beszélve, nem valószínű, hogy az ukrán-orosz viszony rövid távon belül rendeződik, ha már 300 év kevés volt ehhez. A Kaukázus is versenghet a Balkánnal a „lőporos hordó” megtisztelő nemzetközi címre. Miután a gáz megérkezik a célországba, a felhasználó fogyasztóknak további biztonsági rendszerekre van szükségük, fűtőrendszereket és eszközöket kell vásárolniuk és kiépíteniük, majd folyamatos karbantartásra van szükség. Megfelelő kéményrendszereket kell megépíteni vagy átalakítani, amelyek óriási anyagi terheket rónak a lakosságra. Csak Budapesten több százezer kémény életveszélyes állapotban van. Míg a villanynak nincs szüksége kéményre, nem termel szennyező anyagot, a környezetterhelése is jóval kisebb.
Az argentin tervek
Az érdekelt argentin vállalatok szerint, ha sikerülne a szélenergiát hasznosító megaprojektet megvalósítani, húsz éven belül a világ egyik legfontosabb energiaszállítójává tehetnék Argentínát. Patagónia ideális helyszíne lehet a turbinamezőnek: a világon itt fúj a legerősebben és a legfolyamatosabban a szél, mindemellett annak iránya sem változik. Ráadásul – Európával ellentétben – a beruházás a lakosságot sem zavarná, mivel a térségben rendkívül alacsony a népsűrűség. Ezekről a jellemzőkről rögtön beugrik Szibéria. Az argentin tervek szerint a 80 kilométer hosszú, 20 kilométer széles parkban összesen 16.100 MW kapacitású erőművek épülnének fel. Épp úgy, mint Szibériában. Szerencsére a Györgyi-féle szélerőművet az NBH és világszabadalom is védi. Aztán majd a professzor eldönti: Ciprus vagy magyar hivatalnokok.

Farkas Tibor

Az írás eredete:  http://ingatlanmagazin.com/11024/Vilagszenzacio_lenne_Sziberiaban_termelnek_a_magyar_aramot

Categories: Szélenergia, Videó