Mielőtt az elméleti fejtegetésekbe belekezdenénk, nézzük meg, hogyan is néz ki a motor működés közben. Az itt következő videón a feltaláló ismerteti a készülékét.
1. videó. A Perendev mágnes motor működés közben (2,47 MB, 3:27 perc)
Mint a videón jól láthattuk, a motor forgó részből és állítható állórészekből áll. Mikor az állórészeket a forgórészhez közelítjük, a forgórész elkezd pörögni.
1. ábra. A rotor (forgó rész)
2. ábra. A sztátor (mozgatható állórész) a rotor körül
A Perendev motor attól forog, hogy a rotoron lévő mágnesek acéllal le vannak árnyékolva. Ez a technológia a mágnest erősebbé teszi ott, ahol nincs leárnyékolva – vagyis a tetején és az alján – mert a mágneses mező erővonalait közelebb hozza egymáshoz. A mágnest körülölelő mágneses mező ezáltal van leszigetelve.
Az acél nem vonzódik a sztátorhoz, mivel a sztátoron lévő mágnesek nagy valószínűséggel szintén le vannak árnyékolva, de az álló és forgórészen lévő mágnesek felső – nem árnyékolt – részei közötti mágneses erő nagy lesz.
A mágnesek ilyen módon történő leárnyékolása jól ismert módszer, vegyük pl. a fazék mágneseket. Az acél jobban vezeti a mágneses erővonalakat, mint a levegő, ezért a mágneses erővonalak az acélon keresztül haladnak, ami azt eredményezi, hogy a mágneses erővonalak az acélban rövidre záródnak.
Az acél és a mágnes között kapcsolat van, amitől az acéllemez mágnesessé válik. Az ezen az elven megvalósított árnyékolással minden mágnes kereskedésben találkozhatunk.
A Perendev motor csak ennek a szigetelésnek köszönhetően működhet. Enélkül a mágnes két oldalán megjelenő vonzó illetve taszító erők megegyeznének.
Tero Ranta a következőket írta a mágnesek számáról:
A középső fehér tárcsa tetején egy fém perem van, melybe 6 db lyuk van fúrva 60°-onként. Az egyik ilyen lyukban egy menetes rúd látható. (lásd az 1. ábrát) Húzzunk fekete színnel vonalakat, melyek a 6 furaton mennek keresztül. Utána vetítsük le ezeket a fekete vonalakat a sárgával jelzett fém karima magasságába a piros vonallal jelölt tengely mentén. A levetített vonalakat kék színnel jelöltük és a közöttük lévő szög 60°. A tárcsa külső kerületén két kék színű vonal között 5 db mágnest számlálhatunk meg. Ez alapján könnyen meghatározhatjuk, hogy egy tárcsán egymástól egyenlő távolságra összesen 30 db mágnes van elhelyezve.
Jason Owens a következő módon határozta meg a három tárcsán lévő mágnesek egymáshoz képesti eltolását:
Az utóbbi időben a Perendev motort tanulmányozva arra szerettem volna választ kapni, hogy a három tárcsán hogyan vannak eltolva egymáshoz képest a mágnesek. A videóból kimásoltam egy filmkockát, majd egyszerűen egyenes vonalakat húztam, melyek az egyes mágnesek széleit érintik. Íme:
3. ábra. A három tárcsán egymáshoz képest elhelyezkedő mágnesek
Megfigyeléseim szerint az egyes tárcsákon a mágnesek egymáshoz képesti eltolása megegyezik egy mágnes átmérőjével. Ezt követően készítettem egy egyszerű animációt, hogy tanulmányozhassam a motor egyensúlyból történő kilépését:
A mágnesek lefedettségének egy bizonyos pontján megjelenik az úgynevezett Arany Arány (Fi).
Butch LaFonte a következőket írta az Arany Arányról:
A gyakorlatban valószínűleg nem szükséges egytized mm-nél nagyobb pontosság, mivel már azt is nehéz mérni, sőt, ekkor már a felület egyenetlensége és az apró excentrikus eltérések is jelentőssé válnak.
Vegyünk egy mágnest, amelynek az átmérője 25,4 mm, a központtól való eltolás pedig 12,9 mm. A félhold formájú alakzat területe ekkor 12,3 mm2, a macskaszem formájú alakzat területe pedig 7,6 mm2.
Az arány: 1,61626
Keressünk egy másik helyet, ahol az előbbihez hasonló átmenetet láthatunk:
Megnövelve a két mágnes közötti eltolást ismét 12,9 mm-re, azt kapjuk, hogy a félhold formájú alakzat területe 12,3 mm2, a macskaszem formájú alakzat területe pedig 7,6 mm2.
Az arány: 1,61713
Csak emlékeztetőül:
Fi = 1,6180339887499…
A következő dinamikus táblázat segítségével a mágnes átmérőjének függvényében vizsgálhatod az Arany Arány létrejöttét.
// <
// <![CDATA[
// <![CDATA[
document.getElementById('Diam1').style.backgroundColor = "#000000";
document.getElementById('Diam1').style.borderColor = "#777777";
document.getElementById('Diam1').style.color = "#00FF33";
document.getElementById('Diam1').style.textAlign = "right";
function Calculate()
{
var Diam = 0.0;
var Radius = 0.0;
var Sector = 0.0;
var Triangle = 0.0;
var a2 = 0.0;
var b2 = 0.0;
var c2 = 0.0;
var c = 0.0;
var Segment = 0.0;
var Circle = 0.0;
var Overlap = 0.0;
var Rest = 0.0;
var Dec = 7;
Diam = parseFloat(document.getElementById('Diam1').value);
Radius = Diam / 2
Circle = 3.1415 * Radius * Radius;
document.getElementById('Circle1').innerHTML = round_decimals(Circle,Dec) + " mm2“;//Circle.value = round_decimals(Circle,Dec) + ” mm2″;
Sector = Circle / 6; // 6 sectors, 60 degrees each
a2 = Radius * Radius;
b2 = (Radius / 2) * (Radius / 2);
c2 = a2 – b2; // pythagoras
c = Math.sqrt(c2);
Triangle = ((Radius/2) * c) / 2;
Segment = Sector – (Triangle * 2);
Overlap = (Sector + Segment) * 2;
//Overlap = 2 * Segment;
document.getElementById(‘Overlap1’).innerHTML = round_decimals(Overlap,Dec) + ” mm2“;//Overlap1.value = round_decimals(Overlap,Dec) + ” mm2″;
Rest = Circle – Overlap;
document.getElementById(‘Rest1’).innerHTML = round_decimals(Rest,Dec) + ” mm2“;//Rest1.value = round_decimals(Rest,Dec) + ” 2“;
document.getElementById(‘Ratio1’).innerHTML = round_decimals(Overlap,Dec) + ” : ” + round_decimals(Rest,7); //Ratio1.value = round_decimals(Overlap,Dec) + ” : ” + round_decimals(Rest,7);
document.getElementById(‘Ratio2’).innerHTML = round_decimals(round_decimals(Overlap,Dec)/round_decimals(Overlap,Dec),Dec) + ” : ” + round_decimals(round_decimals(Rest,7)/round_decimals(Overlap,Dec),Dec);
document.getElementById(‘Ratio3’).innerHTML = round_decimals(round_decimals(Overlap,Dec)/round_decimals(Rest,Dec),Dec) + ” : ” + round_decimals(round_decimals(Rest,7)/round_decimals(Rest,7),Dec);
}
Calculate();
// ]]>
A szöveget innét fordítottam.
Péter a következő gondolatokkal egészítette ki a működési elvről írtakat:
“Én gépész vagyok talán ezért olyan egyszerű nekem ennek a motornak a működése, és a folyamat megértése.
Elősször is a tárcsák: azért van belőlük három, hogy ne jöhessen létre a mágneses egyensúly. Ezt legegyszerűbben vektorokként lehet elképzelni, ahol ha egy vektor hátra mutat, kettő kell, hogy elmozduljon egy irányba, előre.
Forgásirány: a középső tárcsákon egyenlően lógnak ki a síkból, és egyenlő fokokra vannak elosztva a mágnesek, de a külső gyűrűkön ez már nem igaz. Itt az egyik ‘titok’. A külső gyűrűkön a mágnesek egyenlő fokonként, de különböző távolságokra nyúlnak ki. A kinyúlások egy csigavonalat követnek, ahol egy megadott ponttól egyre közelebb helyezkednek el a külső mágnesek a belső tárcsákhoz képest. Ez a közeledő vonal adja a forgásirányt.
Mágneses egyensúly leküzdése: Egyik segítség a három tárcsa, amiről korábban írtam, a másik dolgot nehéz elmagyarázni. A lényeg az, hogy amikor az egyik mágnes a tárcsán a legközelebbi pozícióba ér a külső gyűrű legközelebbi mágnesével, akkor a legnagyobb a két mágnes közötti egyensúly, ami fékezi a kereket. Ezt győzi le egyrészt a másik két tárcsa. A jó hatásfok érdekében az egymás előtt elhaladó mágnesek között a fellépő mágneses erőt egy pillanatra meg kell szüntetni. Ezt a kis problémát meg lehet szerintem oldani mechanikus úton elektromágnes segítségével, ami a tápot a tárcsák forgásából tudja meríteni.
Nagyon fontos a mágnesek dőlése is. A korábbi magyarázatokkal ellentétben a mágnesek nem különleges erőterek miatt vannak megdöntve, hanem egyszerűen a henger alakú mágnesek – valószínűleg taszítják egymást – amíg nincsenek egy hatásvonalban, addig nem gyakorolnak különösebb vonzást vagy taszítást egymásra, még különlegesen erős mágnesek sem. De ehhez szerintem fontos dolog, hogy henger keresztmetszetű legyen. A lényeg tehát az, hogy a dőlt mágnesek is a forgásirányt határozhatják meg. A három vagy több tárcsa pontos elosztása itt is a holtpontok átlendítéséhez kell. A feljebb írt magyarázatom egy egytárcsás perendev motor megépítéséhez hasznos útmutató, ahol a mágnesek csigavonalban vannak.”
A forrás: http://fenykapu.free-energy.hu/