Perendev állandó-mágneses motor : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Perendev állandó-mágneses motor

Mielőtt az elméleti fejtegetésekbe belekezdenénk, nézzük meg, hogyan is néz ki a motor működés közben. Az itt következő videón a feltaláló ismerteti a készülékét.

1. videó. A Perendev mágnes motor működés közben (2,47 MB, 3:27 perc)

Mint a videón jól láthattuk, a motor forgó részből és állítható állórészekből áll. Mikor az állórészeket a forgórészhez közelítjük, a forgórész elkezd pörögni.

1. ábra. A rotor (forgó rész)

2. ábra. A sztátor (mozgatható állórész) a rotor körül

A Perendev motor attól forog, hogy a rotoron lévő mágnesek acéllal le vannak árnyékolva. Ez a technológia a mágnest erősebbé teszi ott, ahol nincs leárnyékolva – vagyis a tetején és az alján – mert a mágneses mező erővonalait közelebb hozza egymáshoz. A mágnest körülölelő mágneses mező ezáltal van leszigetelve.

Az acél nem vonzódik a sztátorhoz, mivel a sztátoron lévő mágnesek nagy valószínűséggel szintén le vannak árnyékolva, de az álló és forgórészen lévő mágnesek felső – nem árnyékolt – részei közötti mágneses erő nagy lesz.

A mágnesek ilyen módon történő leárnyékolása jól ismert módszer, vegyük pl. a fazék mágneseket. Az acél jobban vezeti a mágneses erővonalakat, mint a levegő, ezért a mágneses erővonalak az acélon keresztül haladnak, ami azt eredményezi, hogy a mágneses erővonalak az acélban rövidre záródnak.

Az acél és a mágnes között kapcsolat van, amitől az acéllemez mágnesessé válik. Az ezen az elven megvalósított árnyékolással minden mágnes kereskedésben találkozhatunk.

A Perendev motor csak ennek a szigetelésnek köszönhetően működhet. Enélkül a mágnes két oldalán megjelenő vonzó illetve taszító erők megegyeznének.

Tero Ranta a következőket írta a mágnesek számáról:

A középső fehér tárcsa tetején egy fém perem van, melybe 6 db lyuk van fúrva 60°-onként. Az egyik ilyen lyukban egy menetes rúd látható. (lásd az 1. ábrát) Húzzunk fekete színnel vonalakat, melyek a 6 furaton mennek keresztül. Utána vetítsük le ezeket a fekete vonalakat a sárgával jelzett fém karima magasságába a piros vonallal jelölt tengely mentén. A levetített vonalakat kék színnel jelöltük és a közöttük lévő szög 60°. A tárcsa külső kerületén két kék színű vonal között 5 db mágnest számlálhatunk meg. Ez alapján könnyen meghatározhatjuk, hogy egy tárcsán egymástól egyenlő távolságra összesen 30 db mágnes van elhelyezve.

Jason Owens a következő módon határozta meg a három tárcsán lévő mágnesek egymáshoz képesti eltolását:

Az utóbbi időben a Perendev motort tanulmányozva arra szerettem volna választ kapni, hogy a három tárcsán hogyan vannak eltolva egymáshoz képest a mágnesek. A videóból kimásoltam egy filmkockát, majd egyszerűen egyenes vonalakat húztam, melyek az egyes mágnesek széleit érintik. Íme:

3. ábra. A három tárcsán egymáshoz képest elhelyezkedő mágnesek

Megfigyeléseim szerint az egyes tárcsákon a mágnesek egymáshoz képesti eltolása megegyezik egy mágnes átmérőjével. Ezt követően készítettem egy egyszerű animációt, hogy tanulmányozhassam a motor egyensúlyból történő kilépését:

A mágnesek lefedettségének egy bizonyos pontján megjelenik az úgynevezett Arany Arány (Fi).

Butch LaFonte a következőket írta az Arany Arányról:

A gyakorlatban valószínűleg nem szükséges egytized mm-nél nagyobb pontosság, mivel már azt is nehéz mérni, sőt, ekkor már a felület egyenetlensége és az apró excentrikus eltérések is jelentőssé válnak.

Vegyünk egy mágnest, amelynek az átmérője 25,4 mm, a központtól való eltolás pedig 12,9 mm. A félhold formájú alakzat területe ekkor 12,3 mm2, a macskaszem formájú alakzat területe pedig 7,6 mm2.

Az arány: 1,61626

Keressünk egy másik helyet, ahol az előbbihez hasonló átmenetet láthatunk:

Megnövelve a két mágnes közötti eltolást ismét 12,9 mm-re, azt kapjuk, hogy a félhold formájú alakzat területe 12,3 mm2, a macskaszem formájú alakzat területe pedig 7,6 mm2.

Az arány: 1,61713

Csak emlékeztetőül:

Fi = 1,6180339887499…
A következő dinamikus táblázat segítségével a mágnes átmérőjének függvényében vizsgálhatod az Arany Arány létrejöttét.

// <![CDATA[
//

A kör átmérője:
mm
0.785375 mm2
0.307077 mm2
0.478298 mm2
0.307077 : 0.478298
1 : 1.5575833
0.6420202 : 1

// <![CDATA[
// <![CDATA[
document.getElementById('Diam1').style.backgroundColor = "#000000";
document.getElementById('Diam1').style.borderColor = "#777777";
document.getElementById('Diam1').style.color = "#00FF33";
document.getElementById('Diam1').style.textAlign = "right";
function Calculate()
{
var Diam = 0.0;
var Radius = 0.0;
var Sector = 0.0;
var Triangle = 0.0;
var a2 = 0.0;
var b2 = 0.0;
var c2 = 0.0;
var c = 0.0;
var Segment = 0.0;
var Circle = 0.0;
var Overlap = 0.0;
var Rest = 0.0;
var Dec = 7;
Diam = parseFloat(document.getElementById('Diam1').value);
Radius = Diam / 2
Circle = 3.1415 * Radius * Radius;
document.getElementById('Circle1').innerHTML = round_decimals(Circle,Dec) + " mm2“;//Circle.value = round_decimals(Circle,Dec) + ” mm2″;
Sector = Circle / 6; // 6 sectors, 60 degrees each
a2 = Radius * Radius;
b2 = (Radius / 2) * (Radius / 2);
c2 = a2 – b2; // pythagoras
c = Math.sqrt(c2);
Triangle = ((Radius/2) * c) / 2;
Segment = Sector – (Triangle * 2);
Overlap = (Sector + Segment) * 2;
//Overlap = 2 * Segment;
document.getElementById(‘Overlap1’).innerHTML = round_decimals(Overlap,Dec) + ” mm2“;//Overlap1.value = round_decimals(Overlap,Dec) + ” mm2″;
Rest = Circle – Overlap;
document.getElementById(‘Rest1’).innerHTML = round_decimals(Rest,Dec) + ” mm2“;//Rest1.value = round_decimals(Rest,Dec) + ” 2“;
document.getElementById(‘Ratio1’).innerHTML = round_decimals(Overlap,Dec) + ” : ” + round_decimals(Rest,7); //Ratio1.value = round_decimals(Overlap,Dec) + ” : ” + round_decimals(Rest,7);
document.getElementById(‘Ratio2’).innerHTML = round_decimals(round_decimals(Overlap,Dec)/round_decimals(Overlap,Dec),Dec) + ” : ” + round_decimals(round_decimals(Rest,7)/round_decimals(Overlap,Dec),Dec);
document.getElementById(‘Ratio3’).innerHTML = round_decimals(round_decimals(Overlap,Dec)/round_decimals(Rest,Dec),Dec) + ” : ” + round_decimals(round_decimals(Rest,7)/round_decimals(Rest,7),Dec);
}
Calculate();
// ]]>

A szöveget innét fordítottam.

Péter a következő gondolatokkal egészítette ki a működési elvről írtakat:

Én gépész vagyok talán ezért olyan egyszerű nekem ennek a motornak a működése, és a folyamat megértése.

Elősször is a tárcsák: azért van belőlük három, hogy ne jöhessen létre a mágneses egyensúly. Ezt legegyszerűbben vektorokként lehet elképzelni, ahol ha egy vektor hátra mutat, kettő kell, hogy elmozduljon egy irányba, előre.

Forgásirány: a középső tárcsákon egyenlően lógnak ki a síkból, és egyenlő fokokra vannak elosztva a mágnesek, de a külső gyűrűkön ez már nem igaz. Itt az egyik ‘titok’. A külső gyűrűkön a mágnesek egyenlő fokonként, de különböző távolságokra nyúlnak ki. A kinyúlások egy csigavonalat követnek, ahol egy megadott ponttól egyre közelebb helyezkednek el a külső mágnesek a belső tárcsákhoz képest. Ez a közeledő vonal adja a forgásirányt.

Mágneses egyensúly leküzdése: Egyik segítség a három tárcsa, amiről korábban írtam, a másik dolgot nehéz elmagyarázni. A lényeg az, hogy amikor az egyik mágnes a tárcsán a legközelebbi pozícióba ér a külső gyűrű legközelebbi mágnesével, akkor a legnagyobb a két mágnes közötti egyensúly, ami fékezi a kereket. Ezt győzi le egyrészt a másik két tárcsa. A jó hatásfok érdekében az egymás előtt elhaladó mágnesek között a fellépő mágneses erőt egy pillanatra meg kell szüntetni. Ezt a kis problémát meg lehet szerintem oldani mechanikus úton elektromágnes segítségével, ami a tápot a tárcsák forgásából tudja meríteni.

Nagyon fontos a mágnesek dőlése is. A korábbi magyarázatokkal ellentétben a mágnesek nem különleges erőterek miatt vannak megdöntve, hanem egyszerűen a henger alakú mágnesek – valószínűleg taszítják egymást – amíg nincsenek egy hatásvonalban, addig nem gyakorolnak különösebb vonzást vagy taszítást egymásra, még különlegesen erős mágnesek sem. De ehhez szerintem fontos dolog, hogy henger keresztmetszetű legyen. A lényeg tehát az, hogy a dőlt mágnesek is a forgásirányt határozhatják meg. A három vagy több tárcsa pontos elosztása itt is a holtpontok átlendítéséhez kell. A feljebb írt magyarázatom egy egytárcsás perendev motor megépítéséhez hasznos útmutató, ahol a mágnesek csigavonalban vannak.”

A forrás: http://fenykapu.free-energy.hu/

Categories: Technológia, Videó