Vekla: új magyar építőanyag : Zöldtechnológia
"A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" /David Attenborough/
  • RSS
  • Delicious
  • Digg
  • Facebook
  • Twitter
  • Linkedin
  • Napot a földre: A franciaországi Cadarche-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER. Három évtized és közel 24 milliárd dollárnyi befektetés után a 25 ezer tonnás ITER lassan elhozhatja a Napot ...
  • Tesla üzemanyag nélküli autója:A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre ...
  • Balesetnél sem veszélyes az elektromos Mitsubishi:Könnyedén ment át az ADAC töréstesztjén a Mitsubishi elektromos miniautója, az i-MiEV. Baleset esetén sem fenyeget áramütés veszélye. 15 európai országban kezdődik hamarosan a Mitsubishi elektromos minije, a Citroën C-Zeróval ...
  • Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt:Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni. A ...
  • Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton: A világ első keskeny nyomközön járó, hibridhajtású mozdonyát állították üzembe a lillafüredi erdei kisvasúton. Az energiahatékony és környezetbarát mozdony teljes egészében magyar tervezők munkája. A ...
Home » Technológia » Hibrid autók » Egyedülálló fejlesztés a lillafüredi kisvasúton

Vekla: új magyar építőanyag

Először jutott ki magyar termék a müncheni BAU 2009 építőipari világvásárra. A kitűnő épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező, VEKLA névre keresztelt találmány gyártása Veres Klára feltaláló reményei szerint  Magyarországon fog építőipari beruházásokat, munkahelyeket teremteni.

A Veres Klára feltaláló 15 éves kutatómunkájának eredményeként kifejlesztett HAB-I-TEN építőanyagból készült VEKLA termékek a klímaváltozáshoz jól alkalmazkodó, energiahatékony építési rendszert alkotnak, amelynek használata a beruházási és üzemeltetési költségek 30 százalékos csökkentését eredményezi. Az anyag rendkívül sokoldalú, falazat, födém, tetőszerkezet, cserép, nyílászáró, burkoló egyaránt készíthető belőle, optimális tömegéből adódóan (150-400 kg/m3) könnyen mozgatható, építő- és szigetelőanyag is egyben.Az anyag előállítása környezetbarát technológiára épül (műanyag, textil, fém, növény, fa, gumi, üveg hulladék újrahasznosítása során nyert alapanyag), ugyanakkor kiváló hőtároló és hőcsillapító képességgel rendelkezik. Együtt alkalmazható más építőanyagokkal, például vasbetonnal vagy téglával. A VEKLA termékek épületfizikai tulajdonságai a funkcióhoz és az igényekhez adaptálhatók, mivel a szakmai titoknak számító vázanyaghoz sokféle adalékanyag keverhető, például üveggranulátum vagy műanyag. A végeredmény egy lyukacsos, könnyű szerkezetű, lélegző építőanyag. A betonhoz képest a kötési ideje kilencszer gyorsabb, az UV sugárzásnak ellenáll, más szigetelő anyagokkal szemben nem szükséges hozzá kiegészítő védőszerkezet, vagy bevonat. Az első referencia projekt egy 2002-ben épült szentendrei családi ház, amelynek minden alapvető eleme Habitenből készült. A tapasztalatok szerint a Veklából épült építmény nyáron hűvös, télen tartja a meleget.

A magyar feltaláló, Veres Klára neve után VEKLA névre keresztelt technológiára már vételi szándék érkezett a világ egyik vezető egyetemi kutatóintézete, a texasi IC2 részéről, akik 5 millió dollárért vitték volna el azonnal a know-how-t a tengerentúlra. A feltaláló azonban ragaszkodik hozzá, hogy Magyarországon valósuljon meg a know-how alkalmazása. Az első üzem a tervek szerint már 2009. március végén kerül átadásra Pest megyében, a következő beruházási ütem pedig – az év második felére – az ipari mértékű gyártást is lehetővé teszi majd.

www.vekla.hu

2 hozzászólás so far.

  1. Imre szerint:

    Vekla építőanyag: zseniális magyar találmány vagy hatalmas átverés?

    Néhány éve debütált egy új magyar találmány, az energia hatékony és környezetbarát építési rendszer, a VEKLA. A nemzetközi sikerek után idén augusztusban indult volna a gyártás az összesen 700 milliós beruházással létrehozott gyártóüzemekben. Időközben a pénzügyi befektető és a feltaláló végletesen összevesztek, a projektcéget felszámolhatják. Kuremszki Csaba sikkasztással és csalással vádolja Veres Klára feltalálót, aki hamarosan új partnerrel kívánja megvalósítani a gyártást. Sikertörténet vagy csalás? Utánajártunk a drámai fordulatokban bővelkedő történetnek.

    A kezdet, amikor még minden szép volt…

    Veres Klára találmánya három éve vált igazán ismertté. Első körben a GVOP K+F pályázatán nyert 50 millió forint segítségével fejlesztette ki a Habiten elnevezésű anyagot. Majd 2007-től a ValDeal Innovációs Zrt. – amely Magyarországon feltalált találmányok hasznosításával foglalkozik – jelentős sajtókampánnyal és professzionális nemzetközi piacra lépéssel egyengette a termék útját. „Bár a ValDeal fő partnere, a Texasi Egyetem mellett működő IC² kutatóintézet ötmillió dollárért azonnal kivitte volna a találmányt az USA-ba, én ragaszkodtam hozzá, hogy Magyarországon valósuljon meg a gyártás” – mondta Veres Klára lapunknak.

    HABITEN-ből készült építőanyagok – univerzális megoldásnak tűnt

    Magyar befektetők jönnek…

    Miután magyar befektetők fantáziát láttak a dologban, tavaly szeptemberben megalakult egy projektcég a találmány megvalósítására, a gyártóüzemek létrehozására. A cég tulajdonosai papíron Bilinszky Ferenc és ifj. Kuremszki Csaba voltak. Utóbbiak mögött azonban a valóságban idősebb Kuremszki Csaba állt, aki állítása szerint összesen mintegy 175 millió forintot fektetett eddig a találmányba. A közismert miskolci vendéglátós egyébként neves pókerjátékos, de ő az egyik legnagyobb magyar adótartozó is: az APEH honlapjának tanúsága szerint idén 10 millió forintot meghaladó adótartozása van a magyar állam felé. A vállalkozó nem titkolja, hogy ellene korábban vagyonosodási vizsgálat folyt. „Az adóhatóság szerint 100 millió forinttal tartozom az államnak, amit természetesen nem ismerek el” – mondta Kuremszki Csaba.

    Mertek nagyot álmodni…

    A Vekla-5 Zrt. alapító okirata szerint a találmány tulajdonosi jogai a feltalálónál, a használati, gyártási és értékesítési jogok pedig a projektcégnél maradnak. Abban is megállapodtak, hogy mivel a találmány lelke a kristályosító és kötőanyag, a későbbi gyártóknak ezt a szabadalom tulajdonosa szállítja majd. A termék gyártását magyar vállalkozók végezték volna országszerte, 20-60 ezer m3/év gyártókapacitással és a Vekla-5 Zrt. központi irányításával. A tervek szerint a cég holdinggá alakult volna: külön társaság intézte volna a kutatást, az értékesítést és a marketinget. A nagyszabású elképzelések szerint idén augusztus 20-án adták volna át a táti és kartali mintaüzemeket, mintegy 700 milliós beruházással. Ám ebből nem lesz semmi, mivel a céget várhatóan felszámolják.

    Amikor elfogy a pénz…

    Idén júniusra a Vekla-5 Zrt-nek 60 milliós tartozása halmozódott fel, amelynek jelentős részét a projektben közreműködő munkatársak díjazása tette ki. Volt olyan dolgozó, aki tíz hónapig ingyen dolgozott, miközben folyamatosan szervezte a feltaláló és a cég nemzetközi szakkiállításon való részvételét (Lyon, München, Arad). Ezek közül volt olyan, amelynek megjelenési költsége csak 40 millió forintba került.

    Csalás az egész, nincs is találmány?

    Id. Kuremszki Csaba szerint azért merült ki a kassza, mert Veres Klára sajátjaként rendelkezett a részvénytársaság pénzével. Állítása szerint a 94 millió forint összköltségű pénzügyi tervből még a kartali mintaüzem sem valósult meg. „Veres Klára egyedül, ellentmondást nem tűrően irányította a Vekla-5 Zrt. üzleti folyamatait, beleértve a szerződések megkötését is. Például 7 millió forintért rendelt ruhákat” – mondja id. Kuremszki Csaba, aki szerint mindez tudatos forgatókönyv alapján zajlott: a feltaláló módszeresen, lépésről lépésre ki akarta zárni őt és fiát a projektből, hogy „kicsalja a pénzét”.

    Szerinte egyébként Veres Klára nem talált fel semmit, legalábbis neki nem mondta el, hogy mit. Kuremszki úgy véli: a találmányt hivatalosan senki sem vizsgálta meg, az egyébként sem áll szabadalmi oltalom alatt. Így az egész történet nem több egy nagyszabású csalásnál, amelynek érdekében a feltaláló professzionálisan felhasználta a hazai és nemzetközi médianyilvánosságot.

    Forrás: ingatlanmenedzser.hu

  2. Imre szerint:

    Vekla építőanyag: zseniális magyar találmány vagy hatalmas átverés?

    Néhány éve debütált egy új magyar találmány, az energia hatékony és környezetbarát építési rendszer, a VEKLA. A nemzetközi sikerek után idén augusztusban indult volna a gyártás az összesen 700 milliós beruházással létrehozott gyártóüzemekben. Időközben a pénzügyi befektető és a feltaláló végletesen összevesztek, a projektcéget felszámolhatják. Kuremszki Csaba sikkasztással és csalással vádolja Veres Klára feltalálót, aki hamarosan új partnerrel kívánja megvalósítani a gyártást. Sikertörténet vagy csalás? Utánajártunk a drámai fordulatokban bővelkedő történetnek.

    A kezdet, amikor még minden szép volt…

    Veres Klára találmánya három éve vált igazán ismertté. Első körben a GVOP K+F pályázatán nyert 50 millió forint segítségével fejlesztette ki a Habiten elnevezésű anyagot. Majd 2007-től a ValDeal Innovációs Zrt. – amely Magyarországon feltalált találmányok hasznosításával foglalkozik – jelentős sajtókampánnyal és professzionális nemzetközi piacra lépéssel egyengette a termék útját. „Bár a ValDeal fő partnere, a Texasi Egyetem mellett működő IC² kutatóintézet ötmillió dollárért azonnal kivitte volna a találmányt az USA-ba, én ragaszkodtam hozzá, hogy Magyarországon valósuljon meg a gyártás” – mondta Veres Klára lapunknak.

    HABITEN-ből készült építőanyagok – univerzális megoldásnak tűnt

    Magyar befektetők jönnek…

    Miután magyar befektetők fantáziát láttak a dologban, tavaly szeptemberben megalakult egy projektcég a találmány megvalósítására, a gyártóüzemek létrehozására. A cég tulajdonosai papíron Bilinszky Ferenc és ifj. Kuremszki Csaba voltak. Utóbbiak mögött azonban a valóságban idősebb Kuremszki Csaba állt, aki állítása szerint összesen mintegy 175 millió forintot fektetett eddig a találmányba. A közismert miskolci vendéglátós egyébként neves pókerjátékos, de ő az egyik legnagyobb magyar adótartozó is: az APEH honlapjának tanúsága szerint idén 10 millió forintot meghaladó adótartozása van a magyar állam felé. A vállalkozó nem titkolja, hogy ellene korábban vagyonosodási vizsgálat folyt. „Az adóhatóság szerint 100 millió forinttal tartozom az államnak, amit természetesen nem ismerek el” – mondta Kuremszki Csaba.

    Mertek nagyot álmodni…

    A Vekla-5 Zrt. alapító okirata szerint a találmány tulajdonosi jogai a feltalálónál, a használati, gyártási és értékesítési jogok pedig a projektcégnél maradnak. Abban is megállapodtak, hogy mivel a találmány lelke a kristályosító és kötőanyag, a későbbi gyártóknak ezt a szabadalom tulajdonosa szállítja majd. A termék gyártását magyar vállalkozók végezték volna országszerte, 20-60 ezer m3/év gyártókapacitással és a Vekla-5 Zrt. központi irányításával. A tervek szerint a cég holdinggá alakult volna: külön társaság intézte volna a kutatást, az értékesítést és a marketinget. A nagyszabású elképzelések szerint idén augusztus 20-án adták volna át a táti és kartali mintaüzemeket, mintegy 700 milliós beruházással. Ám ebből nem lesz semmi, mivel a céget várhatóan felszámolják.

    Amikor elfogy a pénz…

    Idén júniusra a Vekla-5 Zrt-nek 60 milliós tartozása halmozódott fel, amelynek jelentős részét a projektben közreműködő munkatársak díjazása tette ki. Volt olyan dolgozó, aki tíz hónapig ingyen dolgozott, miközben folyamatosan szervezte a feltaláló és a cég nemzetközi szakkiállításon való részvételét (Lyon, München, Arad). Ezek közül volt olyan, amelynek megjelenési költsége csak 40 millió forintba került.

    Csalás az egész, nincs is találmány?

    Id. Kuremszki Csaba szerint azért merült ki a kassza, mert Veres Klára sajátjaként rendelkezett a részvénytársaság pénzével. Állítása szerint a 94 millió forint összköltségű pénzügyi tervből még a kartali mintaüzem sem valósult meg. „Veres Klára egyedül, ellentmondást nem tűrően irányította a Vekla-5 Zrt. üzleti folyamatait, beleértve a szerződések megkötését is. Például 7 millió forintért rendelt ruhákat” – mondja id. Kuremszki Csaba, aki szerint mindez tudatos forgatókönyv alapján zajlott: a feltaláló módszeresen, lépésről lépésre ki akarta zárni őt és fiát a projektből, hogy „kicsalja a pénzét”.

    Szerinte egyébként Veres Klára nem talált fel semmit, legalábbis neki nem mondta el, hogy mit. Kuremszki úgy véli: a találmányt hivatalosan senki sem vizsgálta meg, az egyébként sem áll szabadalmi oltalom alatt. Így az egész történet nem több egy nagyszabású csalásnál, amelynek érdekében a feltaláló professzionálisan felhasználta a hazai és nemzetközi médianyilvánosságot.

    Forrás: ingatlanmenedzser.hu


Vekla: új magyar építőanyag

Először jutott ki magyar termék a müncheni BAU 2009 építőipari világvásárra. A kitűnő épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező, VEKLA névre keresztelt találmány gyártása Veres Klára feltaláló reményei szerint  Magyarországon fog építőipari beruházásokat, munkahelyeket teremteni.

A Veres Klára feltaláló 15 éves kutatómunkájának eredményeként kifejlesztett HAB-I-TEN építőanyagból készült VEKLA termékek a klímaváltozáshoz jól alkalmazkodó, energiahatékony építési rendszert alkotnak, amelynek használata a beruházási és üzemeltetési költségek 30 százalékos csökkentését eredményezi. Az anyag rendkívül sokoldalú, falazat, födém, tetőszerkezet, cserép, nyílászáró, burkoló egyaránt készíthető belőle, optimális tömegéből adódóan (150-400 kg/m3) könnyen mozgatható, építő- és szigetelőanyag is egyben.Az anyag előállítása környezetbarát technológiára épül (műanyag, textil, fém, növény, fa, gumi, üveg hulladék újrahasznosítása során nyert alapanyag), ugyanakkor kiváló hőtároló és hőcsillapító képességgel rendelkezik. Együtt alkalmazható más építőanyagokkal, például vasbetonnal vagy téglával. A VEKLA termékek épületfizikai tulajdonságai a funkcióhoz és az igényekhez adaptálhatók, mivel a szakmai titoknak számító vázanyaghoz sokféle adalékanyag keverhető, például üveggranulátum vagy műanyag. A végeredmény egy lyukacsos, könnyű szerkezetű, lélegző építőanyag. A betonhoz képest a kötési ideje kilencszer gyorsabb, az UV sugárzásnak ellenáll, más szigetelő anyagokkal szemben nem szükséges hozzá kiegészítő védőszerkezet, vagy bevonat. Az első referencia projekt egy 2002-ben épült szentendrei családi ház, amelynek minden alapvető eleme Habitenből készült. A tapasztalatok szerint a Veklából épült építmény nyáron hűvös, télen tartja a meleget.

A magyar feltaláló, Veres Klára neve után VEKLA névre keresztelt technológiára már vételi szándék érkezett a világ egyik vezető egyetemi kutatóintézete, a texasi IC2 részéről, akik 5 millió dollárért vitték volna el azonnal a know-how-t a tengerentúlra. A feltaláló azonban ragaszkodik hozzá, hogy Magyarországon valósuljon meg a know-how alkalmazása. Az első üzem a tervek szerint már 2009. március végén kerül átadásra Pest megyében, a következő beruházási ütem pedig – az év második felére – az ipari mértékű gyártást is lehetővé teszi majd.

www.vekla.hu

One Response so far.

  1. Imre szerint:

    Vekla építőanyag: zseniális magyar találmány vagy hatalmas átverés?

    Néhány éve debütált egy új magyar találmány, az energia hatékony és környezetbarát építési rendszer, a VEKLA. A nemzetközi sikerek után idén augusztusban indult volna a gyártás az összesen 700 milliós beruházással létrehozott gyártóüzemekben. Időközben a pénzügyi befektető és a feltaláló végletesen összevesztek, a projektcéget felszámolhatják. Kuremszki Csaba sikkasztással és csalással vádolja Veres Klára feltalálót, aki hamarosan új partnerrel kívánja megvalósítani a gyártást. Sikertörténet vagy csalás? Utánajártunk a drámai fordulatokban bővelkedő történetnek.

    A kezdet, amikor még minden szép volt…

    Veres Klára találmánya három éve vált igazán ismertté. Első körben a GVOP K+F pályázatán nyert 50 millió forint segítségével fejlesztette ki a Habiten elnevezésű anyagot. Majd 2007-től a ValDeal Innovációs Zrt. – amely Magyarországon feltalált találmányok hasznosításával foglalkozik – jelentős sajtókampánnyal és professzionális nemzetközi piacra lépéssel egyengette a termék útját. „Bár a ValDeal fő partnere, a Texasi Egyetem mellett működő IC² kutatóintézet ötmillió dollárért azonnal kivitte volna a találmányt az USA-ba, én ragaszkodtam hozzá, hogy Magyarországon valósuljon meg a gyártás” – mondta Veres Klára lapunknak.

    HABITEN-ből készült építőanyagok – univerzális megoldásnak tűnt

    Magyar befektetők jönnek…

    Miután magyar befektetők fantáziát láttak a dologban, tavaly szeptemberben megalakult egy projektcég a találmány megvalósítására, a gyártóüzemek létrehozására. A cég tulajdonosai papíron Bilinszky Ferenc és ifj. Kuremszki Csaba voltak. Utóbbiak mögött azonban a valóságban idősebb Kuremszki Csaba állt, aki állítása szerint összesen mintegy 175 millió forintot fektetett eddig a találmányba. A közismert miskolci vendéglátós egyébként neves pókerjátékos, de ő az egyik legnagyobb magyar adótartozó is: az APEH honlapjának tanúsága szerint idén 10 millió forintot meghaladó adótartozása van a magyar állam felé. A vállalkozó nem titkolja, hogy ellene korábban vagyonosodási vizsgálat folyt. „Az adóhatóság szerint 100 millió forinttal tartozom az államnak, amit természetesen nem ismerek el” – mondta Kuremszki Csaba.

    Mertek nagyot álmodni…

    A Vekla-5 Zrt. alapító okirata szerint a találmány tulajdonosi jogai a feltalálónál, a használati, gyártási és értékesítési jogok pedig a projektcégnél maradnak. Abban is megállapodtak, hogy mivel a találmány lelke a kristályosító és kötőanyag, a későbbi gyártóknak ezt a szabadalom tulajdonosa szállítja majd. A termék gyártását magyar vállalkozók végezték volna országszerte, 20-60 ezer m3/év gyártókapacitással és a Vekla-5 Zrt. központi irányításával. A tervek szerint a cég holdinggá alakult volna: külön társaság intézte volna a kutatást, az értékesítést és a marketinget. A nagyszabású elképzelések szerint idén augusztus 20-án adták volna át a táti és kartali mintaüzemeket, mintegy 700 milliós beruházással. Ám ebből nem lesz semmi, mivel a céget várhatóan felszámolják.

    Amikor elfogy a pénz…

    Idén júniusra a Vekla-5 Zrt-nek 60 milliós tartozása halmozódott fel, amelynek jelentős részét a projektben közreműködő munkatársak díjazása tette ki. Volt olyan dolgozó, aki tíz hónapig ingyen dolgozott, miközben folyamatosan szervezte a feltaláló és a cég nemzetközi szakkiállításon való részvételét (Lyon, München, Arad). Ezek közül volt olyan, amelynek megjelenési költsége csak 40 millió forintba került.

    Csalás az egész, nincs is találmány?

    Id. Kuremszki Csaba szerint azért merült ki a kassza, mert Veres Klára sajátjaként rendelkezett a részvénytársaság pénzével. Állítása szerint a 94 millió forint összköltségű pénzügyi tervből még a kartali mintaüzem sem valósult meg. „Veres Klára egyedül, ellentmondást nem tűrően irányította a Vekla-5 Zrt. üzleti folyamatait, beleértve a szerződések megkötését is. Például 7 millió forintért rendelt ruhákat” – mondja id. Kuremszki Csaba, aki szerint mindez tudatos forgatókönyv alapján zajlott: a feltaláló módszeresen, lépésről lépésre ki akarta zárni őt és fiát a projektből, hogy „kicsalja a pénzét”.

    Szerinte egyébként Veres Klára nem talált fel semmit, legalábbis neki nem mondta el, hogy mit. Kuremszki úgy véli: a találmányt hivatalosan senki sem vizsgálta meg, az egyébként sem áll szabadalmi oltalom alatt. Így az egész történet nem több egy nagyszabású csalásnál, amelynek érdekében a feltaláló professzionálisan felhasználta a hazai és nemzetközi médianyilvánosságot.

    Forrás: ingatlanmenedzser.hu